28586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nikkelcarbonyl és fémes nikkel előállítására

Ale$<Jeleiifc lÖO:í. évi október hó 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATA L SZABADALMILEIRAS 28586. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás nikkelkarbonyl és fémes nikkel előállítására. DEWAR JAMES TANÁR CAMBBIDGEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 április hó 15-ike. A 41—469/XXV-392. számú osztrák-magyar szabadalomból egy eljárás vált ismeretessé, mely nikkelnek érczeiből történő előállítására szolgál és melynél az érczet nikkeloxid előállítása czéljából először pörköljük, azután pedig az oxydot redukáló gázok segélyével redukáljuk. Ha az így előállított fémet szénoxid hatásának teszszük ki, szénoxyddal fertőzött gázalakú vegyület képződik, melyet a hivatkozott szabadalom nikkel-szénoxidnak nevez, de mely ma általában nikkelkarbonil név alatt ismeretes. Ezt a vegyületet folyadék alakjában is leválaszthatjuk, mikor a folyadék felhevítve elpárolog és elbomlik, amennyi- í ben szénoxid válik le és a fém összefüggő rétegben csapódik ki. A nikkelkarbonil gőzei közönséges nyomás alatt nagyon bomlékonyak, ha a hőmérséklet csak igen kis mértékben emelkedik, J robbanás mellett alkotóelemeire esnek szét, j miért is a nikkelkarbonilt csak aránylag 1 igen alacsony, mintegy 50° C. hőmérsékletnél lehetett előállítani. Jelen találmány azon a fölfödözésen alapszik, hogy az említett vegyület nagyobb, mintegy 2—100 atin. nyomás alatt úgy gőz, mint folyadék alakjában jóval állandóbb, miért is előállítása magasabb hőmérsékletnél történhetik és így gyorsabban is végezhető, mint eddig. Ezt a fölfödözést nikkelkarbonil előállításánál és a fémes nikkel leválasztásánál a következő módon értékesítjük: Az oxid redukálásánál előállított nikkelt ellenálló edényekben szénoxid hatásának vetjük alá, mely az előállításnál használt hőmérsékletnek megfelelően 2—100 atm. nyomás alatt áll és 50—250° C.-ra van fölhevítve. Ekkor a nikkel nikkelkarbonil gőzök képződése mellett a szénoxiddal gyorsan vegyül. A fölösleges szénoxiddal kevert gőzöket nyomás atatt magasabb hőmérsékletű csöveken vezetjük át, hol azok dissociálnak, fémes nikkelt választanak le, míg a nikkelkarbonilból szabaddá vált és az azt higító szénoxidot a cső végén fölfogjuk és újabb szivacsos szerkezetű nikkeltömegek földolgozására hasznosítjuk. Csatolt rajzon sematikusan egy föntebb jelzett eljárás foganatosítására és nikkelkarbonil előállítására szolgáló berendezés látható. A (B) légsűrítő segélyével vízgázt vagy más alkalmas hidrogént tartalmazó gázt alkalmas nyomás alatt egy (Cl) kemenczében elhelyezett (C) retortába vezetünk. Ebben