28445. lajstromszámú szabadalom • Vezérszelep légnyomású fékekhez

1. ábra a vezérszelep oldalnézete, a 2. ábra a 4. ábrának X—2 vonal szerinti metszete, a 3. ábra a kézzel működtetett vezérszelep alulnézete, a 4. ábra a vezérszelepnek az 5. és 6. ábrákon föltüntetett X—4 vonal szerinti metszete, az 5. ábra a 4. ábrának X—5 vonala irányában vezetett keresztmetszete, a 6. ábra a tolattyútükör fölülnézete, a 7. ábra a 4. ábrának X—7 vonal szerinti metszete, a 8. ábra a szeleptest egy kiviteli alakjának hosszmetszete, a 9. ábra a szeleptest egy másik kiviteli alakjának hosszmetszete, végül a 10. és 11. ábrák két különböző változtatást tüntetnek föl. A találmány könnyebb megérthet ése czéljából a továbbiakban első sorban a rajzokban föltüntetett vezérszelepnek berendezése van röviden leírva. Az 1. és 4. ábrán látható (1) tolattyú a (2) emeltyűvel a legszélsőbb bal helyzetébe hozva, a főlégtartály és fővezeték között közlekedést hoz létre, a mennyiben egy ezek között alkalmazott széles csatornát nyit; ez által a fékek működésbe hozatnak. A (2) emeltyű a fogazott (6) szegmensbe kapaszkodó kilinccsel van ellátva, mely az emeltyű rögzítését teszi lehetővé. A vezérszelepnek működésre kész állásának létrehozására a (2) emeltyűt jobbra mozgatjuk, miáltal a főlégtartány és fővezeték között a közlekedés megszakad, és a fővezeték a külső atmoszférikus légkörrel jön közlekedésbe, úgy hogy a fővezetékben a nyomás csökken és ennek következtében a fékek a (2) emeltyű állásának megfelelően többé-kevésbbé meghúzatnak. A vészfékezésnél a (2) emeltyűt legszélsőbb jobb állásába hozzuk, miáltal egy a fővezetéket a külső levegővel összekötő széles csatorna nyittatik, úgy hogy a fővezetékben a nyomás hirtelen alászáll és a fékek teljes erővel meghúzatnak. Az ezen különféle szelep (tolattyú) állásoknál tekintetbe jövő csatornák és nyílások a következők: A főlégtartányhoz csatlakozó (3) csövet (1. ábra) az (1) tolattyú vagy szelep (8) szekrényével a (7) csatorna köti össze, úgy hogy ezen szekrényben mindig ugyanazon nyomás uralkodik, mint a főlégtartányban. A (8) tér a (9) tolattyútükörnek (10) nyílásán (6. ábra) át közlekedik a főszeleptest terével, mely a fővezetékkel állandó közlekedésben van és részben hengeralakú oly czélból, hogy abban a (12) dugatytyú mozoghasson, mely dugattyú az (1) szelepnek működési állásában a levegőnek a fővezetékből való eltávozását megszakítja, mely tehát baloldalán állandóan a fővezetékben lévő levegő nyomásának van alávetve, mely a dugattyút jobbra (4. ábra) iparkodik elmozgatni. Ha az (1) tolattyú legszélsőbb bal állásában van, akkor a (8) térből a dugattyútérbe és a fővezetékbe levegő hatol be, miáltal a fékek oldatnak. Minthogy a főlégtartóban a nyomás nagyobb, mint a milyen nagy nyomásra rendes körülmények között a fővezetékben szükség van, azért a menetre kész állásban az (1) tolattyút kissé jobbra toljuk el, mely állásban a főlégtartány és fővezeték között a közlekedést a nyomáscsökkentő (5) szelep (6. ábra) tartja fönn. Ezen szelep a (8) tolattyúszekrényből kiinduló (13) csatornában van elrendezve. A levegő a (8) szekrényből az (5) szelepen át egy (14) csatornába áramlik, mely a (9) tolattyútükörhöz vezető (15 15) nyílásokkal van ellátva. Az (1) tolattyú jobb oldalán (16 16) kivágásokkal van ellátva (3. ábra), melyek, mint a 4. ábrából látható, a menetre kész állásban a (15) nyílásokat- a tolattyútükörnek (10) nyílásával kötik össze s melyen elegendő levegő áramolhat be a fővezetékbe oly czélból, hogy utóbbiban a normális nyomás föntartassék. Az (1) tolattyút ezen állásból kissé jobbra eltolva, a (16) nyílások a (10) nyílás fölött elhaladnak, miáltal az (5) szelep által közvetített közlekedés a főlégtartály és a fővezeték között megszakad, mivel ekkor