28318. lajstromszámú szabadalom • Burgonyaültető gép forgómerítő berendezéssel

jSSHKjHRRSRV^PjQ sága a burgonyák tovagördülése következ­tében megváltozzék. A csatolt rajz: 1. ábráján a föntebb jelzett burgonya­íiltetőgép hosszmetszetben, 2. ábráján fölülnézetben és 3. ábráján elölnézetben látható. A 4. ábra az ültetőcső fölülnézete, az 5. ábra annak hátulnézete. A 6., 7., 8., 14., 15. és 16. ábra a kanál ós leszedő több viszonylagos helyzetét mutatja be oldalnézetben, a 9. ábra a kanál elölnézete, a 10. és 12. ábra a készlettartály két külö­nös kiviteli alakjának koszmetszete, míg a 11. és 13. ábra annak keresztmetszete. A megrajzolt kiviteli alaknál a gép két­kerekű. Az (A) készletszekrény a kocsivázra van szerelve és a készletszekrénytől egy (B) közfal útján egy (C) előtér elkülönítve. A kézsletszekrény annyira lejtős, hogy a saját súlyuk hatása alatt előre gördülő bur­gonyák a (B) falban kiképezett (D) nyíláson a (C) előtérbe jussanak, hol azok az eddig ismert hasonló szerkezetektől eltérően és függetlenül attól, mennyi burgonya van az (A) készlettartályban, vékony, de állandóan ugyanoly vastagságú réteget képező, több egymás mellett fekvő sorban helyezkednek el. Amint emez előtérből egyetlen burgonyát eltávolítunk, az eltávolított burgonya helyét azonnal egy másik, v; lamely tetszőleges helyről legördülő burgonya fogja pótolni. A kocsiszerkezeten ezenkívül az (E) ka­nalaskerék is forgathatóan van ágyazva, melynek a megrajzolt kiviteli alaknál négy kanalas karja van, bár a kanalas karok száma kisebb vagy nagyobb is lehet. A ka­nalas kereket láncz vagy más ismert átte­vés útján a kocsikerék forgatja, úgy hogy a kanalaskerék forgása a gép előremozgá­sával egyidejűleg történik. Az (E) kanalas­kereket okvetlenül olyképen kell ágyazni, hogy a kanalak a kerék forgásánál a (C) előtéren áthaladjanak és ebből burgonyákat szedjenek ki. A kiszedett burgonyákat a kerék kanalai az (F) ültetőcsőbe dobják, melynek alsó nyílását a (G) csappanó zárja el. A burgonya ültetése eme csappanó idő­szakosan történő nyitásánál és zárásánál megy végbe, vagyis a burgonyák nem hul­lanak közvetlenül a kanálból a barázdába, hanem a közvetlenül a talaj fölött elrende­zets (G) csappanóról. Minthogy az esési magasság csekély, a burgonyák a talajon gördülni nem fognak, hanem ott maradnak fekve, a hova estek. A (G) csappanót a megrajzolt kiviteli alaknál maguk a kanalaskerék karjai nyit­ják. Mikor a kanalaskerék egy karja az ül­tetőcsőbe belép, a (G) csappanó, melyen az ültetőcsőbe előbb bejutott burgonya fekszik, nyílik és a burgonya a barázdába esik. Erre a czélra az (F) ültetőcső fölül és alul kiszélesedő (I) hasítéka előtt, az ültetőcső hátsó oldalán ágyazott (H) emelő szolgál, melybe az (E) kanalaskerék forgásánál a keréknek éppen a csőbe lépő karja beleüt­közik, ennek következtében az emelőt le­nyomja és a (G) csappanót, — melyet a (H) emelővel egy (K) láncz köt össze — kinyitja. Ekkor úgy az emelő, mint a csappanó a pontozva jelzett állást foglalja el (3. ábra) és a csappanón fekvő burgonya a földre hull. Egy ellensúly a csappanót azonnal el­zárja. A (G) csappanó akként van ágyazva, hogy az a menetirányra merőleges irányban nyí­lik ki, mi által azt érjük el, hogy a bur­gonya is a barázda irányára merőleges irányban gördül le, miért is a barázdában tovagördülni nem fog, úgy hogy a kiülte­tett burgonyagumók egymástól teljesen azo­nos távolságban lesznek. Ha azonban a gépet menetközben érő lökések sem indíthassák a csappanón fekvő burgonyát mozgásnak és hogy a burgonya az így átvitt mozgás hatása alatt a csap­panó mozgásirányára merőleges síkban ki ne térhessen és a barázdában tova ne gör­dülhessen, a csappanót két ágú villa vagy teknőszerű mélyedéssel bíró lemez alakjá­ban képezzük ki. Az ily módon alakított csappanó a burgonyát mindig ama síkban tartja, mely ben a burgonya lerakásának kell történnie, tehát az egyes burgonyák a baráz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom