28318. lajstromszámú szabadalom • Burgonyaültető gép forgómerítő berendezéssel

(iában egymástól mindig azonos távolságban , fognak feküdni. j Az (I) hasítékot két végén azért kell kiszélesíteni, hogy a kanál az (F) ültetőcsőbe beléphessen, illetőleg abból kiléphessen (5. ábra). Hogy az (I) hasíték alsó kiszélesedésében az ültetőcsőbe dobott bnrgonya ki ne léphessen, itt (L) hidakat lehet alkalmazni. Ugyanebből az okból az előtérnél is a kanalak átvezetésére szolgáló (0) nyílást (M) hidakkal fogjuk megosztani, nehogy a burgonyák eme nyílásán idő előtt kihulljanak. A kanalak az előtérből daczára annak, hogy itt a burgonyák csak vékony rétegben vannak kiterítve, az egyes gumók nagyságának megfelelően hol egy, hol két gumót vesznek föl, mely gumók a kanalakban megszorulhatnak. Minthogy azonban rendesen csak egy-egy burgonyát kell e- y fészekbe ültetni, a fölösleges burgonyákat a kanálból, — mielőtt ez az ültetőcsőhöz érne, — el kell távolítani. Ebből a czélból az előteret határoló lejtős (n) fenéken egy lehúzó szerkezet van alkalmazva melyet a villaszerűén alakított kanál ágai közé hátulról belépő két rugalmas (P és Pl) kar képez és mely a kanálból a fölösleges burgonyákat eltávolítja, a lejtős fölületre dobja és az előtérbe engedi visszagördülni. A 6—8. ábrán ez a folyamat részletrajzban látható. A 6. ábrán a villaszerűén kiképezett kanál éppen közeledik a rúgos (P) karhoz, mely lehúzó gyanánt szerepel. A 7. ábrán a lehúzó a kanál külső (R) villaágát érinti ez a villaág a kart lenyomja. A 8. ábrán a (P) lehúzó az (R) kar alatt elhaladt és a rugalmassága következtében hátulról a kanálba fogódzik, az ebben fekvő burgonyákat előre mozgatja, és a fölösleges burgonyákat a kanálból kidobja, a kanál villaágai között megszorult burgonyát pedig meglazítja. Hasonló berendezés nyer alkalmazást az ültetőcsőben is. A két rugalmas (S és T) kar ebben az esetben arra szolgál, hogy a kanálban esetleg megszorult burgonyákat akkor, mikor a kanál a rugalmas karok fölött mozog, a kanálból kidobja. A 14. ábrán látható helyzetnél a kanál (R) ága épen eléri a (T) lehúzó rugalmas végét, a 15. ábrán látható helyzetnél eme lehúzó fölött mozog, végül a 16. ábrán hátulról a kanál ágai közé lép és a burgonyát kidobja. A gépnél alkalmazott kanálnak (9. ábra) három villaága van, melyek közül a két külső lényegesen laposabb ív szerint van | görbítve, mint a középső, úgy hogy a kanál zsákalakúvá válik és a burgonyát a villaágak között mint valamely zsákban fekszenek. Ennek az alaknak az ismert lapos kanálalakkal szemben az oz előnye, hogy az egyes burgonyák a kanalakban szabadon jutnak az előtérből az (F) ültetőcsőbe, anélkül, hogy a kanalakból idő előtt kieshetnének. A készletszekrényt és az előteret legelőnyösebben teknőalakban képezhetjük ki, úgy hogy az alsóbb burgonyarétegek keskenyebbek, a fölsőbbek ellenben szélesebbek legyenek. Ekkor a burgonyák mindig a szekrény legmélyebb pontjához gördülnek, a nélkül, hogy valahol föltartóztatnának, az egyes burgonyák eltávolítása által képződött üregek pedig az odagördülő burgonyák által töltetnek ki. Ha az ültetőgép lejtős talajban jár, mikor az (A) szekrény lejtőssége megváltozik, a (B) fal alatt több vagy kevesebb burgonya juthat át, mint egyébként. Ugyanevvel az esettel állunk akkor is szemben, mikor a kiültetendő gumók csak félgumók, tehát mikor ketté vágott gumókat használunk. Hogy a készletszekrényből az előtérbe ebben az esetben, vagy bármely más esetben bejutó burgonyamennyiséget ald ént szabályozhassuk, hogy az előtérben minden esetben csak vékony burgonyaréteg lehessen, a (B) közfal alatt — tehát az előtérbe vezető nyílásba — egy (W) szállítóhengert ágyazunk, mely a 10. ábrán látható helyzeténél az átvezető nyílást nagyobbítja, a 12. ábrán látható helyzeténél ellenben megszűkíti. Az előtérbe jutó burgonyák mennyiségét eme henger forgatásával, illetőleg megállításával szabályozni lehet. A (W) henger alkotója egyenes lehet (11. ábra) vagy pedig a kész-