28236. lajstromszámú szabadalom • Különbzéki dugattyúval ellátott exploziós mótor

_ 2 — irányban forog, a (k2) dugattyú a (kl) dugattyúhoz képest előre, vagy utánsiet, úgy hogy az elégés állandó köbtartalom vagy állandó nyomás mellett kezdődik. Az előzőkben ismertetett gép a jelen találmány tárgyának egy fogauatosítási alakja csupán, melyen a találmány lényegének érintése nélkül számos szerkezeti módosítást ; lehet eszközölni. így pl. lehetne a hengereket különböző ; magasságban, továbbá a hajtó rudaknak • két különböző lengési síkjában elrendezni, | mely utóbbi esetben a hajtó rudak egymás mellett támadnak a forgattyún. A hengerek különböző átmérőjűek lehetnek. A dugattyúrudak keresztfejekkel, ezek pedig hajtórudakkal lehetnek összekötve, melyek segélyével a munkát forgattyúra viszik át: ez esetben természetesen a hengerek tengelyei párhuzamosak. A hajtó rudak ekkor két különböző forgattyún támadnak, melyek akár két különböző tengelyhez is tartozhatnak, de mely tengelyek egymással kényszermozgásúan pl. fogaskerékáttételek vagy más mechanikai hajtószerkezetek, akár synchron mozgó dinamógépek segélyével össze vannak kötve. Két különböző forgattyú esetén az egyik dugattyú lökethossza a másikétól különbözhet. Az (ml, m2) átömlési csatornákat többszörösen is lehet elrendezni, úgyszintén a különböző szelepeket is. A légbebocsátó és kipuffogó szelepek a hengereket illetőleg egymással fölcserélhetők, és akár csak egy hengerbe avagy az (m2) csatornába is torkolhatnak. Az (ml) átömlési csatornák különösen a (zl) hengerbe való torkolatuknál fúvókákkal is bírhatnak, melyekben vagy melyek előtt az (ml) csatorna vagy (n) mélyedés helyett % tüzelőanyag összegyűl. A tüzelőanyag jobb szétporlasztása czéljából (ml)-be vagy (ml) előtt a (zl) hengerben ütköző peczkeket, szétosztó fésűket, terelő lemezeket vagy eíféléket rendezhetünk el; ép úgy alkalmazhatunk a (zl) hengerben is ütközőföliileteket, melyekbe a tüzelőanyag sugara beleütközik, e fölületek czélszeiűen kicserélhetők, oly czélból, hogy azokat az indítás előtt izzásba hozhassuk. Az átömlési csatornákat a hengereken, illetve a hengerfödeleken belül vagy kívül csövekkel, gázosítókkal stb.-vel helyettesíthetjük ; ezeknek hevítése külön fütőlángok, a távozó gázok vagy a hengerben bekövetkező égés által történhet. Az ezen hevítés által keletkező hő csak az átömlő, a (z2) hengerből kiszorított levegőre vagy egyedül a tüzelőanyagra, vagy mindkettőre együtt hathat. Ily hevített átömlési csatornák izzó gyújtók gyanánt működhetnek. Az átömlési csatornákat különösen könynyen illó tüzelőanyagnál hűteni is lehet. Az (ml) csatornákba szelepek, csapok, tolkttyúk lehetnek beiktatva, melyek kivánt esetben a (k2) által kiszorított levegő hatását megakadályozzák. Az (m2) csatornákba visszacsapó szelepeket lehet beiktatni, melyek a (zl)-ből (z2)-be való visszaáramlást megakadályozzák. A tüzelőanyag bevezetése sokféleképen történhet, pl. hydrostatikai nyomással, szivattyúval vagy egyéb alkalmas módon. A tüzelőanyag bevezetését a szelepeken kívül tolattyúk és csapok segélyével is szabályozhatjuk. A tüzelőanyag az (n) mélyedésben helyezkedik el, ami azonban az (ml) csatornában vagy ennek torkolata előtt pl. fúvókákban, csészékben is történhet; mindenkor azonban úgy kell elhelyezkednie az anyagnak, hogy a (z2)-ből kiszorított levegő azt magával ragadhassa és a (zl) hengerbe fújhassa. A tüzelőanyag bevezetése a munkaperiódus különböző időpontjaiban történhet, pl. sűrítés közben vagy röviddel a befecskendezés előtt vagy az alatt; ekkor természetesen szivattyú segélyével. Ha a tüzelőanyag gáz- vagy gőzalakú, akkor a gázszelepet fölül elhelyezett hengerekkel bíró motoroknál előnyösen csak a szívólöket vége felé nyitjuk, hogy a könynyebb gáz az (ml) csatornában vagy a (zl, z2) hengerek egyikében vagy mindkettőjében a levegővel való keverődés nélkül megmaradjon. A tüzelőanyag «befecskendezése»