28046. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor gáz- vagy gőzalakú, szilárd vagy folyékony tüzelőanyag részére, melynél a töltés külön választva komprimáltatatik
vagy egy az (r) kamrába nyíló külön kipuffogó szelepen távoznak; lehet továbbá külön gáz- vagy légszivattyút alkalmazni, úgy hogy ekkor a dugattyú alsó része csakis gázt vagy levegőt sűiít stb. Egy másik kiviteli alak a 6. ábrán van bemutatva. Ha ezen kéthengerú gépnél a (zl) hengeren (al) kipuffogó nyílásokat, a (7,2) hengeren pedig (11) légbevezető nyílásokat alkalmazunk, akkor, ha a két dugattyú ezen két nyílást nyitotta, az (al) nyíláson át előzőleg sűrített levegő áramolhat ki, egyúttal azonban a (g) gázszelep is nyittatik és az (r) kamrába sűrített gáz vezettetik be. A segédkeverék a leírt módokon állíttatik elő. Hasonló elrendezést lehet természetesen a 7. ábra szerint kivitt gépnél is alkalmazni. Természetes, hogy a dugattyú által eszközölt vezénylés helyett az (a) és (1) szelepeket is lehet alkalmazni; ekkor azonban czélszerű a 7. ábra szerinti gépnél egy (ml) öblítőcsatornának az alkalmazása, mely az expanzió-löketnél mindkét dugattyú által nyittatik. Hasonló módon lehet jelen új elvet úgynevezett együtemű motoroknál is (kétszeresen működő dugattyúval bíró motorok), továbbá balanczemótoroknál egy hengerben egymással szemben mozgó két dugattyúval bíró mótor) és más szerkezeteknél alkalmazni, tekintet nélkül arra, vájjon ezek két, négy vagy hat ütemben dolgoznak. Mint minden más exploziós motornál, úgy természetesen ezen motornál is lehet a gázhoz indifferens gőzöket vagy gázokat hozzákeverni pl. szabályozás czéljából; lehet továbbá a munkalevegőhöz kevés éghető gázt vagy gőzt hozzákeverni, természetes azonban, hogy ezen hozzákevert gáz vagy gőzmennyiségnek nem szabad oly nagynak lennie, hogy az már robbanóképes legyen. A szabályozás történhetik továbbá ismert módon kihagyások által, vagy pedig a bevezetett tüzelőanyag mennyiségének meg változtatása által, mi mellett a levegőmennyiség változatlan maradhat vagy esetleg szintén változtatható stb. A gép megindítása bármely ismert módon eszközölhető, lehet az égési teret, esetleg az (r) kamrát is vagy csak utóbbit gáz- és levegőkeverékkel megtölteni és ezt meggyújtani vagy pedig lehet levegőt, gázt és segédkeveréket ép úgy mint a normális működésnél bevezetni stb. Minthogy az (r) kamrának megfelelő alakítása és a gáz bevezetés módjának és helyének megválasztása által a segédexplozió, a kiáramlás sebessége, a gáznak az égési térben való eloszlása teljesen akaratunk szerint történik, azért a gépet úgy szerkeszthetjük, hogy a tulajdonképeui égés kívánatra vagy állandó térfogat mellett vagy állandó nyomás mellett, vagy pedig isothcrmikusan megy végbe. Folyékony tüzelőanyagot háromféle módon lehet jelen gépeknél alkalmazni és pedig vagy úgy, hogy a folyédékot a gépen kívül vagy magában a gépben gázosítjuk vagy gőzölögtetjük el, vagy pedig úgy, hogy a tüzelőanyagot a segédkeverék exploziója által folyékony állapotban fecskendezzük be a munkahenger égési terébe. Az első módnál a gép teljesen olyan lehet, mint a tisztán gázzal működő gépek, a mennyiben nem kell egyebet tenni, mint a gép mellé egy külön gázfejlesztőt, pl. mint a benzinmotoroknál, karburátort alkalmazni. A második módnál a gázfejlesztő magában a motorban van elhelyezve, azaz közvetlenül a gázhengerrel van összekötve. Ilyképen tehát mindegyik a jelen elv szerint készült gázgép folyékony tüzelőanyaggal is táplálható, ha gáz helyett folyékony tüzelőanyagot fecskendezzünk be az (r) kamrába s csakis a gázszelepeket kell olajszelepekkel kicserélni. E mellett az (r) kamra a tüzelőanyag miuősége szerint fűtendő vagy hűtendő. Az (r) kamra elrendezése és a tüzelőanyag bevezetése különben ily elgázosítóknál vagy elgőzölögtetőknél ismert szabályok szerint történik, úgy hogy ez bővebb leírást nem igényel. Természetes, hogy az elgőzösített vagy elgázosított tüzelőanyag itt is tartalmazhat levegőt, ha csak az összetétel olyan, hogy ez által időelőtti öngyújtás be nem következik, vagy ha pl. külső vagy