28046. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor gáz- vagy gőzalakú, szilárd vagy folyékony tüzelőanyag részére, melynél a töltés külön választva komprimáltatatik

belső hűtés következtében a hőfok az (r) kamrában elég alacsony marad. A harmadik mód egy lényegtelen változtatást tesz szükségessé különösen azért, hogy a tüzelőauyag nagyobb része folyékony állapotban megtartassák, kisebb része pedig a segédkeverék számára vagy külön elgázosíttassék (elgőzölögtessék) és az (r) kamrában levegővel kevertessék, vagy pedig szintén folyékony állapotban fecskendeztessék be az (r) kamrának a segédkeverék fölvételére szolgáló részébe. A könnyebb megkülönböztetés ezéljából a továbbiakban a kamrának a tüzelőanyag nagyobb részének fölvételére szolgáló tere (r)-rel, a segédkeveréket tartalmazó tere pedig (rl)-el van jelölve. Az (r) és (rl) terek már most külön olajszelepeken át táplálhatok, így pl. a 9. ábrán látható kiviteli alaknál egy (g) és egy (gl) szelep van alkalmazva. A (gl) szelepen át táplált tüzelőanyag az (rl) térben elpárolog és az itt levő beszítt vagy nyomás alatt bevezetett levegővel a segédkeverékké elegyedik; midőn ez fölrobban, akkor az (r) térben lerakodott tüzelőanyag pl. a (d) fúvókán vagy más permetező készüléken át az égési térbe röpíttetik, a hol a sűrített levegőben elég. A tüzelőanyag szétpermetezésére mellékcsatornák is alkalmazhatók, ilyen pl. az (sl) csatorna, melyen át az (rl) kamrából a fúvóka elé vagy mögé exploziógázok áramlanak. A (gl) olajszelep és (n) légszelep ismert módon egyesíthetők. Elegendő azonban egy olajszelepnek az alkalmazása is, ha, mint az pl. a 10. ábrán bemutatott kivitelnél látható, arról gondos kódunk, hogy pl. egy (p) irányítólemez segélyével a beáramló tüzelőanyag egy része az (rl) térbe, más része pedig az (r) térbe jusson. Szabályozás ezéljából a (p) lemez beállítható lehet. Lehet úgy is eljárni, hogy az összes tüzelőanyagot az (rl) térbe vezetjük be, úgy hogy ennek egy kis része itt elpárolog, folyékony állapotban megmaradt nagyobb i\Lze pedig az (i) térben összegyűlik (11. ábra). Azonban itt is lehet irányító vagy elosztó (p) lemezeket alkalmazni. A 10. és 11. ábrákon (v) ütközőfalak láthatók, melyek a hengerben vagy a dugatytyún az (r) kamra nyílásával szemben vannak alkalmazva. A tüzelőanyag ezen falakba beleütközve még jobban szétfröccsen és egyszersmind meg is gyulád. A 12. ábrán látható kiviteli alaknál a tüzelőanyag a (g) csapon át az (r) térbe ömlik, a honnan egy része az (rl) térbe lefoly, itt elpárolog és a segédkeveréket alkotja, A tüzelőanyagnak az (r) térből az (rl) térbe akár gáz, akár gőz vagy folyékony állapotban való átvitele szivattyúval, nyomás alatt álló levegővel, vagy az úgynevezett elválasztó hatással is eszközölhető. Egy ily kivitelt mutat a 13. ábra. Ennél az (r) térben egy (q) cső vagy hasonló van alkalmazva, melyen át a sűrítőlöket végén a dugattyú (v) teréből kiszorított levegő áramlik át, és az (r) tér végéből az (rl) térbe tüzelőanyagot fúj be, mi által a segédkeverék keletkezik. Ezen kiviteli alaknál a (q) csőbe is lehet tüzelőanyagot bevezetni. Ha az (r) kamrát külön lángzókkal vagy az égéstermékekkel, vagy magukkal az égő gázokkal fűtjük, vagy, ha az (r) kamra kellően szigetelve van, akkor az említett kiviteli alakok a 2. ábrán látható kiviteli alakra vezethetők vissza. Szilárd, czélszerűen finoman őrölt tüzelőanyagot a többi közt pl. a 9. ábrán látható kiviteli alaknál lehet alkalmazni úgy, hogy a szilárd tüzelőanyagot a (g) szelepen át az (r) térbe vezetjük be, az (rl) térben pedig a segédkeveréket levegő és gáz, gőz- vagy folyékony tüzelőanyag keverékéből állítjuk elő. Hasonló módon lehet jelen elv szerint még számos más kiviteli alakot is megszerkeszteni, melyeknél részben az itt előadottak, részben pedig a más motoroknál szokásos alkatrészek is fölhasználhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Exploziós gép gáz- vagy gőzalakú, folyékony vagy szilárd tüzelőanyag részére az által jellemezve, hogy a munkahen-