28046. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor gáz- vagy gőzalakú, szilárd vagy folyékony tüzelőanyag részére, melynél a töltés külön választva komprimáltatatik

Hasonló eszközöket lehet arra is használni, hogy a segédkeveréket is lehetőleg elszigeteljük. Az (r) kamrának, a szelepeknek, szivatytyúknak, permetező elemeknek, vezérlő műveknek, gyújtókészűléknek stb. szerkezete és elrendezése igen sokféle lehet. Egy (r) kamra szolgálhat több munkahengerhez is (több henger-gépnél) pl. úgy, hogy két henger, melyek megfelelő munkadugattyúval vannak ellátva, közös égési térrel vagy pedig csatornával összekötött két égési térrel bírnak, ez utóbbi esetben az (r) kamra az égési tereket összekötő csatornába nyílik. Ebből egy igen érdekes kombináezió adódik (6. ábra). Két egymás mellett fekvő (zl z2) henger egy (m) csatorna útján közlekedik; a két dugattyú, melyek egy közös (y) forgattyúra hatnak, úgy vannak szerkesztve és szerelve, hogy az egyik (kl) dugattyú a löket végén az (in) csatornát nem födi el, a másik (k2) dugattyú azonban igen. Ez áítal itt is elválasztó hatás jön létre, mivel a (k2) dugattyú a (z2) hengerben nagyobb kompreszsziófokot fog előidézni, mint a (kl) dugattyú a (zl) hengerben. Ezen elválasztó hatás már most hasonló módon, mint az már le volt írva, fölhasználható a segédkeverék előállítására. Például a szívólöket alatt az (1) szelepen át a (zl) és (z2) hengerekbe levegő, a (g) szelepen át pedig az (r) kamrába gázvagy gőzalakú tüzelőanyag szivatik be, a sűrítőlöket vége felé a (k2) dugattyú a (q) csatornán át levegőt szorít be az (r) kamrába, mi által a segédkeverék keletkezik. Lehet úgy is eljárni, hogy a szívólöket alatt a (q) csatornába, vagy a szívólöket végén a (z2) hengerbe egy kevés gázt, az (r) kamra hátsó (fölső) végébe pedig, mint az már le volt írva. levegőt vezetünk be, úgy hogy a (k2) dugattyú a sűrítőlöket végén az (r) kamrában lévő levegőbe gázt szorít be, mi által megint előáll a segédkeverék. Ezen elrendezésnél a két henger szöget is zárhat be egymással (7. ábra). Itt egyúttal két további módosítás is föl van tüntetve, az (r) kamra u. i. az (m) csatornába nyílik, a két henger pedig nem egyenlő hosszú. (Természetes, hogy ugyanezen változtatások a 6. ábra szerinti kivi-i telnél is alkalmazhatók.) A munkafolyamat itt ugyanaz mint a 6. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál. Lényegtelen ezen kiviteli alakoknál, vájjon a hajtórudak ugyanazon vagy külön forgattyúkhoz vannak-e kapcsolva, sőt nem is szükséges, hogy ugyanazon hajtótengelyen működjenek, utóbbi esetben azonban a két tengelynek mechanikai vagy elektromos segédeszközök pl. synchronmótorok segélyével kényszerkapcsolatban kell lenniök. Az eddig leírt kiviteli alakok négyütemű gépekre vonatkozik, de alkalmazható ugyanezen elv hat és kétütemű gépeknél is, utóbbinak egy példaképein kiviteli alakját a 8. ábra mutatja. A (z) hengernek és a (k) differencziális dugattyúnak alsó része az (11) légszivattyút és (gl) gázszivattyút képezi, a liengerfalban pedig a szokásos módon az (a) elvezető nyílások vannak alkalmazva. A munkafolyamat itt a következő: Röviddel az expanziólöket "vége előtt a (k) dugattyú az (a) nyílásokat nyitja az (1) légszelep és (g) szelep pedig vezénymű se; gélyével, vagy pedig az (11) és (gl) térben sűrített levegő és gáz túlnyomása által nyittatnak, a levegő a (z) hengerbe a dugattyú fölé áramlik és a hengerben még visszamaradt égéstermékeket teljesen kiszorítja, a gáz pedig az (r) kamrát tölti meg; később azután az (n) szelep is kinyílik, mi által az (r) kamra hátsó részében a segédkeverék keletkezik. A szívólöket után a sűrítőlöket következik és ennek végén az (r) kamrában lévő segéd -keveréknek a meggyújtása, mi által az (r) kamrában lévő gáz a hengerbe röpíttetik, a hol is azután a tulajdonképeni explózió végbe megy. Az itt is alkalmazható már leírt módosításokon kívül pl. még a következő változtatások is létesíthetők. Az előzőleg sűrített levegőt az (a) nyíláson lehet bevezetni, mikor is az égéstermékek az (1) szelepen