28046. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor gáz- vagy gőzalakú, szilárd vagy folyékony tüzelőanyag részére, melynél a töltés külön választva komprimáltatatik

tett kiviteli alaknál pl. egy hengerköpeny képező, szitaszerű fal van a dugattyúra erősítve. Ezen elemek, ha kellően fölmelegednek, egyszersmind a főexplozió részére gyújtó alkatrészekül is szolgálhatnak, kicserél­hetők is lehetnek, úgy hogy a gép meg­indítása előtt kivehetők és fölizzíthatók. Egyes esetekben a keverő hatás előidé­zésére már elegendő, ha a dugattyú fe­nekét kúposán, domborúan vagy hoinorúan kiképezzük. Most még hátra van a segédkeverék elő­állításának egynéhány más módját fölemlí­teni. Az (n) szelep (I. ábra) mint keverő szelep lehet kiképezve és a szívó löket egész tartama alatt, vagy csak annak egy részében gázt és levegőt vezet be az (r) kamrába és pedig oly mennyiségben és arányban, a mint ez a segédkeverék elő­állításához szükséges. Az (11) légszelep a gázvezetékben is el lehet helyezve és pedig a (g) gázszelep előtt, ez esetben az (n) szelepet csakis a szívó löket vége felé sza­bad kinyitni, mikor is azután nem tisztán gáz, hanem gáz- és levegőkeverék hatol be az (r) kamrába. Egy ily kiviteli alak példaképen az 5. ábrán van vázlatosan föl­tüntetve. Végül mindkét szelep egy szeleporsóval mozgatható, ha ez két lökethosszal bír, a mint ez gázgépeknél már ismeretes is. A keverőszelep helyett egy másik kisebb gázszelep lehet az (r) kamra hátsó végén alkalmazva, mely a segédkeverékhez szük­séges gázt beereszti. Utóbbi gázmennyiség a sűrítőlöket alatt is, vagy kevéssel az ex­plózió előtt is szivattyúval beszivattyúzható. Ezen külön szivattyú végül a már említett különféle különbzéki dugattyúkkal pótol­ható. A 2. ábrán látható kiviteli alaknál, pl. a gáz egy (i) főszelepen (csapon) áram­lik az (r) kamrába, a segédkeverékhez szük­séges levegő pedig egy kis (n) szelepen át ömlik be anélkül, hogy az (r) kamrában levegő gázzal keverődnék, míg a segéd­keverékhez szükséges gáz egy kis (gl) sze­lepen át jut a (b) térbe, vagy (q) csőbe. Midőn a sűrítőlöket végén a (v) dugattyú a (b) térbe behatol, akkor az itt lévő gázt az (r) kamrának végén lévő levegőbe be­sajtolja, miáltal a segédkeverék áll elő és alkalmas föltételek mellett ennek meg­gyújtása, illetve exploziója is azonnal végbe megy. Azon esetben, ha az (r) kamra hátsó ré­szében lévő levegőhöz egy külön gázszelep, szivattyú vagy hasonló vezet be gázt, ennek nem kell ugyanolyan gáznak lennie, minta tulajdonképeni munkagáz, így pl. benzingőz, kőolajgőz vagy gáz. Ily gőzöket vagy gázokat továbbá már levegővel keverve is lehet az (r) kamra hátsó végébe bevezetni. Végül pedig lehet a segédkeverék előállítása czél­jából elgőzölögtethető folyékony tüzelő­anyagokat is esetleg már levegővel keverve az (r) kamrába beszivattyúzni. Az ennek keresztülvitelére szolgáló berendezések a már leírtak és még leírandók alapján köny­nyen megszerkeszthetők. Az eddig leírt különféle változatok nagyobb­részt magára a találmány lényegére vonat­koztak, ezekkel szemben eszközölhetők még a találmány lényegét nem érintő szerkezeti változtatások is, így pl. lehet szelepek he­lyett csapokat vagy tolattyúkat alkalmazni; ezeket ismét lehet vagy önműködően elren­dezni vagy pedig alkalmas vezérművel kény­szermozgásban tartani; a henger álló vagy fékmentes helyzetben lehet, mi mellett az (r) kamra elrendezésénél a gáz és levegő fajsúlyára kell tekintettel lenni, nehogy a tüzelőanyag és levegő túlkorán összekeve­rődjenek. E czélnak pl. teljesen megfelel az egész (r) kamrának a 2. és 3. oldalon leírt szer­kezete vagy legalábbis a kamrának a munka­henger felé eső részének csövekből való összeállítása, melyek esetleges kavarodáso­kat meggátolnak. Ugyanazt elérhetjük az által is, ha a gázt é3 levegőt érintő irányá­ban vezetjük be a fölvételükre szolgáló terekbe, mivel ezek ekkor külön-külön, mint egy teljes egész forognak. A szelepeknek az 1. ábra szerinti elrendezésénél a gáz és levegő között egy réteg közömbös égés­termék foglal helyet, mi által a káros összekeverődés szintén meggátoltatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom