27907. lajstromszámú szabadalom • Elektromos posta levelek fölvételére és továbbítására

hord, mely a harmadik (9) vezetékre támaszkodván, haladás közben a szekrényt ferde állásban tartja. Ezen állásnál a szekrény fölső nyílása egy fémből készült és a keretekhez erősített (67) födélbe fekszik és (68) szélkarimájával tökéletesen zárja, a szekrényt meggátolva, hogy esővíz abba behatolhasson. A szétosztó-kocsik szerkezete a következő-. (Lásd a 15. és 16. ábrákat.) A (46) motorból és a (69) szekrényből álló szétosztó-kocsi hasonló a postakocsihoz, és attól abban különbözik, hogy csupán egyetlen (G6) csigát hord, mint alátámasztó és érintkező csigát, és hogy nincs sem mutatókkal, sem számlapokkal ellátva. (56) trolleyja egészen hasonló a postakocsiéhoz. A gyűjtő-oszlop szerkezete a következő: (Lásd a 17—41. ábrákat.) A gyűjtő-oszlop (lásd a 17. és 18. ábrákat) egy (70) oszloptestből áll, a melyre a tetejéig való föl mászás lehetővé tétele czéljából (71) lépcső-vasak vannak fölerősítve. A gyűjtő-oszlopon van elrendezve: 1. A (72) levélszekrény. 2. Az előbbinek mozgatására szolgáló (73) mótor. 3. Az oszlopfej, mely a gyűjtő-kocsik által járt légvezetékeket tartja. 4. A (74) bélyegző-készülék. A (72) levélszekrény a végnélküli (75) kötélhez van erősítve egy (78) abroncs segélyével, a mely abroncsban a szekrény egy mélyen fekvő pontja körül elfordulhat. A kötél két (76 és 77) kötélkorongra van helyezve. Könnyen belátható, hogy aszerint, amint a mótor jobb- vagy balfelé forog, a hozzája erősített alsó kötélkorong a szekrényt fölhajtja vagy lesülyeszti. A szekrény nyugalmi állásánál az oszlop legmélyebb helyén van. A (72) szekrényt föl- és lefelé való mozgásában négy (79) csiga vezeti (lásd a (19., 20. és 21. ábrákat), melyek közül kettő a (78) abroncson levő fölfüggesztési helynek magasságában van, a másik kettő meg magasabban. Ezen (79) csigák a (80) vezető-sineken gördülnek, melyek fölül kiszélesednek és a j fölérkezett (72) szekrényt félrehajolni kényszerítik, miáltal ez a leveleket egy fenéknélküli (81) tölcséren át a gyűjtőkocsi szekrényébe ejti. A háromfázisú (73) mótor (lásd a 21., 22., 23. és 24. ábrákat) fogaskerekek segélyével az alsó (76) kötélkoronggal van összekötve. Egyik (82) sarka (28. ábra) állandóan vezető összeköttetésben áll a harmadik (9) vezetékkel, míg a másik két sarok az oszlop tetejében elhelyezett (83) kommutátorral áll kapcsolatban, mely megszakítja vagy létrehozza a vonal (8) vezetékeivel való kapcsolatot egyik vagy másik értelemben és a motort a szerint megállítja vagy pedig jobbvagy balirányban forgásba hozza. Az oszlop fejrészében lejtős fekvésű kis (84) sín van (lásd a 25., 26. és 27. ábrákat), melyek a vonal (8) vezetékeinek folytatását képezik. Mindegyik sín két U-vasból oly módon van összeállítva, hogy közöttük bizonyos hézag maradjon. Az alsó (9) vezeték meg van szakítva, ennélfogva, midőn a gyűjtő-kocsi eléri az oszlopot, a szekrény csigája elveszíti támaszát és függélyes állásba jön. Az oszlop fejrészében szintén van egy megállító fékszerkezet, egy a gyűjtő-kocsit megindító készülék és egy (83) elektromos kommutátor. A fékszerkezet, mely a gyűjtő-kocsit önműködően megállítja, két (85) féksarúból áll, melyek a sín U-vasai közöttlevő hézagban függélyes irányban elmozdulhatnak és melyekbe akocsinak (48) kerekeibeleütköznek. Amellett a sinek hézagaiba két (86) sarú van fölfüggesztve a (85) féksarúkkal ellenkező irányban, melyek egy gyűjtő-kocsi beérkezése alkalmával, mihelyt ez a (85) féksarúkba beleütközik, a (87) rugók hatása folytán fölemelkednek és megakadályozzák a kocsinak visszalódulását. A (85) féksarúk normális állásukban a sinek fölé érnek a (89) ellen: súlyokkal megterhelt (88) karok hatása kö| vetkeztében. A sarúk lesülyesztésére két 1 (90) kötélkorong szolgál, melyek a (91) ten! gelyre vannak ékelve, míg a tengely végére egy ellensúllyal megterhelt emeltjú van