27901. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses berendezés vasúti vonatok összeütközésének megakadályozására

- e -egy-egy minden pályaudvaron s általában oly helyeken rendezhető el, ahol a haladó vonatok által bármily pillanatban elfoglalt helyzetek ismerete fontossággal bír. Ezen táblán egy (37) csengő, (40) óramű, (41) óra s annyi (38) följegyzö tű van el­rendezve, a hány jelző tárcsa a táblához kapcsolt vonalrészen alkalmazva van. Ezen tűk mindegyike egy-egy (38l ) elektromág­nesre van erősítve, melynek tekercselése egy tárcsávái, pontosabban azon áramkörrel áll összeköttetésben, melynek a (32) rúgó és a (23') emelő (33) lemeze részét képezi (1. ábra). Az összes (38) tűknek a (V) tábla (39) lapjára vonatkozólag ugyanazon vízszin­tes vonalon kell elrendezve lenniök (14. ábra). Könnyen belátható, hogy a (32—33) kontaktust tartalmazó áramkör minden zárá­sánál a megfelelő tű annál hosszabb vona­lat karczol a (39) lapba, minél tovább tar­tott a kontaktus s ha a (39) lap az óra által mutatott idővel összhangzó beosztással van ' ellátva, mindig pontosan megállapítható, ' hogy a vonat minden egyes jelző tárcsa előtt melyik pillanatban haladt el. Ezek szerint tehát mindig megállapítható, 1. hogy az egyes vonatok a vonalnak mely szakaszain haladnak, illetve mely pedá­lokon haladtak már keresztül, 2. a vonatok gyorsasága, még pedig azon időből, mely a pedálokon való áthaladások között eltelik, 3. az áramnak a tárcsák valamelyikében való véletlen megszakadása, mivel ez eset­ben a (23') emelő fölemelkedik s a (33) lemez és (32) rúgó között állandó kontak­tus létesül s a mágnese által ekkor állan­dóan vonzott megfelelő (38) tű a (39) lapra egy folytonos egyenes vonalat ír. Magától értetődik, hogy az elektromos kapcsolások úgy vannak foganatosítva, hogy a (37) csengő mindannyiszor megszólal, valahányszor egy vonat egy jelző tárcsa előtt elhalad s mind­addig szólni fog, míg az áramkörök egyike meg van szakítva, végül 4. a vonatnak útközben való megállása és a megállás helye a mennyiben ekkor a sorra kerülő tű már nem fogja a (39) lapon a várt jelet leírni. Az elektromos áramkörök elrendezése, valamint a pedálok ós tárcsák elhelyezése oly módon van foganatosítva, hogy a szük­séges jelzések kellő biztossággal továbbít­hatók s a vasúti balesetek mindenesetre megakadályozhatók. A 13. ábrán (A, B, C, D, E) valamint (A1 , B1 , C1 . D1 , E1 ) a vonat haladási irányá­tól jobbra, illetve balra fekvő tárcsákat (a, b, c, d, e) és (a1 , b1 , c1 , d1 , e1 ) pedig a mellettük elrendezett megfelelő pedálpárokat jelentik. A tárcsák jelzéseiben a II jelek a (3) elektromágnest képviselik, melyben az áram megszakadása a tárcsát «tilos» állásba viszi, az 0 jelek pedig a kétsarkú elektro­mágnest jelentik, mely a tárcsát a «szabad» helyzetbe állítja be. A pedáloknál pedig a fölfordított L-alakú jelek az (U és U1 ) pedál­szekrényeket ábrázolják. Tegyük föl, hogy ezen tárcsák és pedálok két (P, Q) állomás között feküsznek s a vonat a 13. ábrán balról jobbra halad. A vonalrész összes tárcsái vezető össze­köttetésben állnak egymással s az elektro­mos kapcsolások oly módon vannak fogana­tosítva, hogy a (3) csévékben áram kering­jen. Ennek következtében a (3) elektromág­nesekhez vezető sodronyok a (4-2) szelen­czék (46) szorítóihoz vannak erősítve, míg az (1, 2) elektromágnesekhez vezető sodro­nyok a (43) csövek (45) szorítóihoz csatla­koznak. Midőn a vonat első kereke egy pedál vagy a szán egy vezeték fölött elhalad s az (53) kar a (42) szelenczét fölfordítja, az utóbbi­ban levő higany megszakítja a (3) cséve áramkörét, úgy hogy a tárcsa, mint a fön­tebbiekben kifejtettük, a «tilos» helyzetbe fog jönni. A 13. ábra vizsgálatából kitűnik, hogy 1. a (Q) állomásról (P) állomás felé tartó vonatnak például az (e) pedál fölött való elhaladása alkalmával az (A) tárcsához tar­tozó (3) mágnes áramköre megszakad s az (A) tárcsa «tiIos» jelzést mutat, 2. a (d) pedálon való áthaladásnál a (B) tárcsa tilosra állíttatik, 3. az (a) pedálon való áthaladásnál pedig a (C) tárcsa jön tilos helyzetbe, ellenben

Next

/
Oldalképek
Tartalom