27901. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses berendezés vasúti vonatok összeütközésének megakadályozására
_ 4 -nór legömbölyödik s a (13) emelőt le hagyja eiilyedni. A (7) kilincs a (9) horgony (11) körme alá lép s azzal összekapcsolódik, míg a tárcsa a «szabad» helyzetben marad, mivel (mint alább látni fogjuk) a (3) csévében áram kering, mely a (19) horgonyt magához vonzza s a (8) emelőt lesülyeszti, amikor is ez utóbbi a (7) kilinccsel kapcsolódva a tárcsát megakadályozza, hogy a «tilos» helyzetbe visszatérjen. Ugyanezen időben a (8) emelő a (23') emelőre nehezedik s azt lesülyeszti. úgy hogy a (26) keret a (24) zsinór és a (25) emelő segélyével fölemeltetik s a keret ablakán keresztül egy színes folt válik láthatóvá s ugyanakkor az áram a (34 és 35) vezető sodronyok között megszakíttatik, mivel a (33) lemez a (32) rugótól eltávolodik. A 6. és 7. ábrán föltüntetett erős (U, Ul) szekrények a jelzések továbbítására szolgáló berendezést fogadják be. Ezen szekrények a 6. ábrán látható módon vannak összekapcsolva s mindegyikük két két szomszédos (52, 52a) talpgerenda között középen van elrendezve azon a helyen, ahol a vonatok elhaladását jelezni akarjuk. A leirás egyszerűsítése czéljából a jobb felőli szekrényhez tartozó részeket a természetes számokkal, a baloldali szekrény megfelelő részeit pedig ugyanazon számjegyekkel, csakhogy vesszővel (') ellátva fogjuk jelölni. Az (51) sín talpát az (50c) csap körül lengő (50) pedálnak (50b) fogóvá kiképezett vége fogja körül, mely az (50c) csaphoz oly közel esik, hogy ezen (50b) végnek már csekély lesülyesztése is nagy mértékben elmozgatja a pedál másik (50a) végét. Az (U) szekrény fölső szélesebb részében (48) csap körül egy teljesen zárt (42) szelencze lenghet, melynek a sínekre merőleges síkkal való metszete a derékszögnél valamivel nagyobb tompaszöget képez, melynek sarka le van kerekítve (7. ábra). Ezen szelenczét egy (49) ellensúly a 7. ábrán föltüntetett helyzetben törekszik tartani. A szelencze legalsó részén elrendezett két (46) kiugráshoz a (3) elektromágnessel összeköttetésben álló két vezető sodrony van kapcsolva. A szelencze belsejébe forrasztott (4-3) cső alúl kis (44) kúpban végződik, melynek csúcsa egy kis lyukkal át van fúrva, ahol ezen fúrat nyílása tetszőlegesen állapítható meg. A (43) cső nyílásának közelében két (45) kiugrás foglal helyet, mely utóbbiakhoz az (1) elektromágneshez vezető két másik sodrony csatlakozik. A (42) szelenczében csekély mennyiségű higany foglal helyet, mely annak vízszintes ágát csak részben tölti meg. Az (56) vezetékben egy (55) rúd csúszik, melynek (57) csapja körül egy (53) kar lenghet. Az (U, Ul) szekrényeket a (61) cső kapcsolja össze, melyben két egyenlő és egymással párhuzamos (58, 681 ) rúd foglal helyet, melyeken ütközők vannak elrendezve, oly módon, hogy azok sorrendje a két rúdnál ellenkező. Az (53) kar, melynek fölső vége le van kerekítve (7. ábra), alsó részén (59) nyúlvánnyal bír s az (57) csap körüli elforgása az előre hajló (56a) lemez által határoltatik. Az (58) rúdra (60, 62, 63) gallérok vannak ékelve (6. és 9. ábra) s ennek megfelelően az (58l ) rúd a fordított sorrendben elrendezett (601 , 62\ 631 ) ütközőket tartja (7. és 8. ábra). A (64a) csap körül lengő (64) kilincset egy (65) rúgó a fölrajzolt helyzetben törekszik tartani. Egy másik (66) kilincs az (55) rúdon lenghet s ez utóbbi fölemelkedése alkalmával visszafelé mozdul anélkül, hogy ellenállást fejtene ki s a (65-) kilincsen tovacsúszik, ellenben ha az (53) kar rendes helyzetébe visszasülyed, a (66) kilincs a (64) kilincsre nyomódik s azt fölegyenesedni kényszeríti. Az (58) rúdat egy alkalmasan elrendezett, föl nem tüntetett rúgó vagy ellensúly vezeti vissza nyugalmi helyzetébe. Az (53) kar, midőn fölfelé mozog, a (42) szelencze (47) tartójához fog ütközni, vagy nem, a szerint a mint a 7. ábrán teljes vagy pontozott vonalakkal föltüntetett egyenes vagy ferde helyzetet foglalja el. Az (U) szekrényre egy ferde lappal biró (41a) ütköző van erősítve, mely az (53) kart eltéríti, ha annak nem kell a (47) tartóhoz ütköznie.
