27844. lajstromszámú szabadalom • Vonóberendezés emelőkhöz

— 2 — tott párhuzamos kötélnek alkalmazási módját tünteti föl. A 8. ábra egy foganatosítási alakot iáttat, melynél egy külön kötéltartó van elrendezve. Az 1. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál magának a fölvonónak (1) szekrénye képezi egyúttal a kötéltartót. A szekrény fölső és alsó részéhez a (2),' illetőleg (3) csigák vannak erősítve, míg a szokásos (4) ellensúly a fix (6) csiga köré fektetett (5) kötél segélyével van a szekrény fölső oldalához erősítve. A (7) kötél egyik vége a szekrény fölött a (10) gerendához van erősítve, a honnan az a szekrény (2) csigája, valamint a (11) és (8) fix csigák köré van vezetve. A (8) csiga a rajzban bemutatott foganatosítási alaknál egy elektromotorral van összekötve; természetes azonban, hogy bármely csiga, mely köré a kötél vezetve van, alkalmazható hajtó korong gyanánt. A (8) csigától a (7) kötél a szekrény oldalához erősített (3) csigához van vezetve, ezt átfogja és a (12) feszítő súlyt hordja, mely a hajtó korongnál a szükséges súrlódási feszültséget létesíti. Ezen súly az (1) szekrény fölfelé és lefelé mozgásánál nyugalomban marad és hatása egyenlően vitetik át a (8) csiga mindkét oldalára, miáltal a kötélnek mindkét részében egyenlő feszültség létesíttetik és a (8) csigára csakis az egyik irányban mozgató hatás sohasem gyakoroltatik. A 2. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál a feszítő súly helyett az akna fenekén a (13) lekötés van alkalmazva; a mótor itt egyik végével a (15) csapra van ágyazva, míg másik vége a (7) kötélen függve, a szükséges feszültséget létesíti. A hol kívánatos, hogy a hajtó kötél a fölvonó aknájának oldalain fölfelé vezettessék a nélkül, hogy a szekrényen elrendezett (2 3) csigákat túlnagyra kellene méretezni, (16 17) csigapárokat alkalmazunk (3. ábra). Ezen foganatosítási alaknál a mótor nem a (8) csigával, hanem a (11) csigával van összekötve és a (12) feszítő súly a föltüntetett módon hat a hajtókötélre, a mikor is a (7) kötél két végét i egy közös ponton is köthetjük le. Természetesen végnélküli kötelet is lehetne alkalmazni és ezt különböző módon elrendezni, a mikor is csak az szükséges, hogy ezen | kötél egy pontja üzem közben rögzítve le' gyen. A 4. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál a (7) hajtó kötél a (2) és (3) | mozgó csigák köré van vezetve, melyek itt a szekrénytől el vannak különítve és melyek nem egy közös tartó által hordatnak, hanem kötelek segélyével vannak egymással összekötve. A bemutatott foganatosításnál az összeköttetés a szekrény közvetítésével van foganatosítva, melynek egyik oldalán a (19)-nél lekötött és a (20) csiga köré vezetett (18) segédkötél, másik oldalán pedig a (21) segédkötél van alkalmazva, mely (22)-nél van lekötve és a (23) csiga köré vezetve. A jelen találmányra nézve nem lényeges, hogy a (2) és (3) csigák vagy pedig az ezeket helyettesítő (16) és (17) csigapárok a szekrény különböző oldalain legyenek elrendezve. Az 5. és 6. ábrákban bemutatott foganatosítási alakoknál ezen csigák ?gyütt vannak a fölső részéhez erősítve; ha kívánatos, a (16) csigák a (17) csigákkal egy darabban is készíthetők, úgy hogy azok, a mint ez a 6. ábrában látható, egyegy kettős csigát alkotnak, a mikor is a kötél (10)-től lefelé, a két (16) csiga köré, azután fölfelé, a (11) csiga köré, ettől lefelé és ismét fölfelé, végre a két (17) csiga köré a (12) feszítő súlyhoz van vezetve. Az eddig bemutatott foganatosítási alakok csak egy hajtó kötéllel bírnak, de magától értetődik, hogy ugyanazon elrendezések mellett két vagy több párhuzamos, hasonlóan működő kötelet is alkalmazhatunk, a mikor is ajánlatos azonban minden egyes hajtó kötélen külön-külön feszítő súlyt alkalmazni, a mint ez a 7. ábrában bemutatott foganatosításnál látható, a hol a hajtó kötelek (7a) és (7b)-vel, a feszítő súlyok 1 (12a) és (12b)-vel vannak jelölve. Ezen el-