27433. lajstromszámú szabadalom • Vasúti jelző és váltóállító szerkezet

bői áll. E (6) lemezben a föl- és lemozgó (2) armatúra van elhelyezve. A (6) lemez egyszersmind a keret függélyes (3) rúdjainak vezetésére szolgál és csavarmenetes nyúlványa segélyével a (7) szeleptokhoz van erősítve. E szeleptok a (8) összekötő cső útján a motor dugattyúhengerével áll összeköttetésben. Ezen (8) összekötő cső (9) csatornája (10) nyílásával a dugattyúhengerbe torkol, másik végével pedig a (11) fúratba, mely a gáz bebocsátására szolgáló (12) kamrát a gáz kibocsátására szolgáló (13) kamrával köti össze. A szerint, a mint az (1) elektromágnes a (2) armatúrát magához vonja, tehát megemeli, vagy az armatúra önsúlya következtében leesik, a (11) fúrat alsó végét a (14) kibocsátó szelep elzárja és fölső végét megnyitja, vagy ezen végét a (15) bebocsátó szelep elzárja és alsó végét megnyitja. A (14) kibocsátó szelep hengeres, fölső végén kúposán keskenyedő testet alkot. A szelep fölső kúpos vége egy (16) nyúlványba megy át, melynek átmérője kisebb, mint a (11) furaté, melybe e nyúlvány benyúlik. Hossza úgy van megszabva, hogy a (15) bebocsátó szelep alsó végéhez támaszkodik és ezt fölemeli akkor, ha a (2) armatúrát az (1) elektromágnes magához rántja, azaz ha a (3 4) keret a (14) kibocsátó szelepet megemeli. A (15) bebocsátó szelep tengelyirányú (17) fúrattal és alsó végén két radiális (18) fúrattal bír azon czélra, hogy a (12) bebocsátó kamrát a fölső (19) kamrával, melybe a (21) bebocsátó cső (1. ábra) folytatását képező (20) csatorna torkol, összeköttetésbe hozza. Ezen (21) cső egy (22) csavaranya segélyével a (23) csőhöz van kapcsolva, melyhez a gáztartány csatlakozik. A (15) szelep egy (21a) hüvelyben vezettetik, mely a szeleptokkal egy darabból állhat, vagy ebbe be van csavarva, a mint a rajzon is föl van tüntetve. E hüvely választja el a két (12 és 19) kamrát egymástól. A (14) kibocsátó szelep a (26) födélben vezettetik, mely a (13) kibocsátó kamrát alul elzárja, úgy hogy ez utóbbi a (27) csatorna, a (24) cső és a (25) vezeték közvetítésével a külső levegővel közlekedhetik (1. ábra). A leírt mótor működésének módja már most a következő: Ha áramot vezetünk az (1) elektromágnes tekervényeibe, ez utóbbi magához vonja (2) armatúráját, mely a (3 4) keretet az alsó (4) kereszt kapcsoló rúddal együtt, tehát egyidejűleg a (14) kibocsátó szelepet is megemeli. A kibocsátó szelep most ráfekszik a (11) fúrat alsó nyílására. A (14) szelep (16) nyúlványa egyidejűleg leemeli a (15) bebocsátó szelepet fészkéről, úgy hogy a gáz a (29) munkahenger (28) dugattyúja alá nyomulhat és pedig a (23) vezetéken, (21) csövön, (20) fúraton, (19) kamrán, (17) függélyes szelepfúraton, (18) sugárirányú furatokon, (12) bebocsátó kamrán, a (8) kapcsoló cső (9) csatornáján, a (10) nyíláson és a (29) hengeren keresztül. A gáznyomás hatása alatt a (28) dugattyú megemelkedik és a dugattyú fölött lévő levegőt a (30) nyílásokon keresztül kiszorítja. A dugattyúrúd a (31) rúd, a (32) keresztfej és a jelzőkészülék rúdjának közvetítésével megemeli a jelző készüléket. Mindaddig, míg az (1) elektromágnes gerjesztetik, a (15) bebocsátó szelep nyitva, ellenben a (14) kibocsátó szelep zárva marad, úgy hogy a gáznyomás folytonosan hat a (28) dugattyú alsó lapjára és így a dugattyú fölső helyzetében nyugodtan állva marad. Ha tehát az (1) elektromágnes tekervényein keresztülmenő áramot megszakítjuk, miáltal az (1) elektromágnes nem-mágnesessé válik, a (2) armatúra, (3 4) keret, (14) kibocsátó szelep és (15) bebocsátó szelep önsúlyuk következtében, valamint azon gáznyomás hatása alatt, mely a (13) kamrában a (14) szelepre és a (19) kamrában a (15) szelepre hat, leesnek. Miután ez által a (15) bebocsátó szelep elzáródik és a (14) kibocsátó szelep megnyílik, a (29) hengerben a (28) dugattyú alatt lévő