27367. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gőzfűtőkészülék vasúti vonatok számára

3 — lása szabaddá lesz és megengedi, hogy a készülékben összegyűlt víz eltávozhassék. Rendes üzemnél az (N) szelep a nyomás folytán zárva van és így a (P) nyílás is zárva tartatik. A lecsapódó víz ezen esetben, mint föntebb említtetett, a (G) teret tölti meg és a fűtésnek a munkaidő vagy a nap végén való minden megszakításánál, mihelyt a fővezetékben lévő nyomás egy atmoszférára siilyed le, az (N) szelep kinyílik és a víz a (P) nyíláson át távozik el. A gőznek a (C) edényből való kilépése 'után a gőz egy része az (A—B) fővezetéken áramlik végig és a (Q) csöveken át a (K) fűtőtesteket táplálja (I. és II. ábra). Ezen (K) fűtőtestek a (Q) csövekhez képest ferdék és utóbbiak egy-egy (R) háromágú csappal vannak ellátva, úgy hogy a fűtőtestben lecsapódó víz ezen csap állása szerint vagy a fővezetékbe és utóbbin át a (C) vagy (C) edények egyikébe folyik vissza, vagy pedig a szabadba távozik. Az (R) csapok és az ezek működtetésére szolgáló szerkezetek ismert módon vannak készítve, mi mellett a csapok működtetése a szakasz belsejében történik. Az utasok tehát a (K) fűtőtestet tetszés szerint vagy a fővezetékkel vagy a külléggel hozhatják kapcsolatba. A nem közvetlenül az (A—B) fővezetékből vett és lecsapódó vizet magával vivő gőz a (C) edényből való kilépésnél a (H) elosztó vezetékbe kerül (II. ábra) és a fűtőtestek második sorozatát táplálja. Ezen fűtőtestek az I. és II. ábrában (J)-vel vannak jelölve és az (L) kondenzácziós vezetékhez képest ferdék, mely utóbbival (T) csövek által állnak kapcsolatban. Ezen (J) fűtőtestek (U) csövek által vannak a (ÍI) elosztóvezetékkel összekötve, mely (U) csövek (V) vége a (H) vezetékben nyílik (VI. ábra), úgy hogy a gőz a lecsapódott vizet kényszeríti, hogy a fűtőtestbe emelkedjék és azután az (L) kondenzácziós vezetékbe folyjon, melyből az önműködő (M) tisztítón át távozik el. Rendes üzemnél tehát a kocsi készülékeinek összes lecsapódó vize az (L) kondenzácziós vezetékbe kerül. Ezen (L) kondenzácziós vezeték az (M) tisztítóhoz képest ferde, mely ferde elrendezés az ily vezetékeknél rendszerint szokásos. Az (L) vezeték a jelen találmány értelmében egy új készülékkel, nevezetesen az (X) légbeeresztő szeleppel (I., II., VII., VIII., IX., X., XI. ábrák) van ellátva. Ezen utóbb említett készülék nagy fontossággal bír és a jelenlegi önműködő tisztítóval fölszerelt kondenzácziós vezetékek befagyása ezen készülék hiányának tulajdonítható. A következőkben az van leírva, hogy mi következik be, ha a fűtés megszakíttatik vagy besziintettetik. A kondenzácziós vezeték vizet tartalmaz, míg a többi részek gőzzel vannak megtöltve. A kihűlés folytán ezen gőz nyomása gyorsan sülyed és a nyomás egy bizonyos idő elteltével egy atmoszféránál kisebb lesz, még mielőtt az önműködő tisztító az összes lecsapódó vizet kiüríthette volna. Ennek folytán levegő szívatik be, mely levegő csak az egyetlen szabad nyíláson, nevezetesen az önműködő tisztítón át léphet be. A hideg levegő tehát a kondenzácziós vezetékben még jelenlévő vizén halad át és ezen vizet, daczára a vezetékeket rendszerint körülvevő fűtőkészülékeknek, megfagyasztja. A VII —XI. abrákban föltüntetett, a levegő beeresztésére szolgáló szelep az eddig ismeretes készülékek ezen hátrányát kiküszöböli. Ezen szelep a keret alatt, a tetőn vagy a kocsiban bármely más tetszésszerinti helyen lehet elhelyezve, mivel elegendő, hogy a (W) csövön át a fűtőkészülékekkel kapcsolatban álljon és hogy magasabban legyen elhelyezve, mint ezen készülékek. A mellékelt rajzokon ezen szelep az I. és II. ábrák jobb oldalán látható. A tulajdonképeni (X) szelepet a (W) csövön át belépő gőz nyomása emeli föl és tartja zárt helyzetben. Az (X) szelep azonban önsúlya folytán kinyílik, mihelyt a gőz nyomása még egy atmoszféránál valamivel nagyobb. Minthogy a kinyílott (X) szelepen át a levegő a fűtőelemekbe szabadon beléphet, a belépő levegő megakadályozza, hogy a nyomás egy atmoszféra alá siílyedjen és a víz ön-