27367. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gőzfűtőkészülék vasúti vonatok számára

— 2 — a VII. ábra a légbeeresztő szelep előlnézetét; a VIII. ábra annak fölülnézetét és a IX. ábra a VIII. ábra 9—10. vonala szerinti metszetét mutatja; a X. ábra a tulajdonképeni légbeeresztő szelep előlnézetét és a XI. ábra annak fölülnézetét ábrázolja; a XII. és XIII. ábrák a lecsapódott víz vezetékének elrendezését elölnézetben és fölülnézetben mutatják, mely elrendezés az I. és II. ábrákban rajzolt elrendezéstől eltér! a XIV. és XV. ábrák a gőz elosztására szolgáló különleges edények szerkezetének egy a IV. és V. ábráktól eltérő kivitelét függélyes metszetekben mutatják; a XVI. ábra azon szelep függélyes metszetét mutatja, mely megakadályozza, hogy a levegő az önműködő tisztítón át belépjen és a XVII. ábra a XVI. ábra 13—14 vonala szerinti metszetét tünteti föl. Mindegyik szakasz két fűtőtesttel bír. Az 1. és 2. szakaszokban (I. ábra) mindkét fűtőtest az üléspadok alatt van elrendezve, míg a 3. és 4. szakaszokban a fűtőtestek egyike lábmelegítő gyanánt szolgál és a másik az egyik íiléspad alatt van elrendezve. Mindkét fűtőtestet is alkalmazhatjuk a szakasz közepén a lábak alatt, azonban ezen elrendezés nem igen használatos. Ezen utóbb említett elrendezés csak az által létesíti a szakasz kielégítő hőmérsékletét, hogy azon helyet, melyen az utas lábai nyugszanak, túlhevíti, ami kellemetlen és egészségtelen. A gőz nagy nyomás alatt az A—B fővezetéken (I. és II ábra) átáramlik be és (A)-nál a fűtendő kocsi készülékeibe lép be. A gőz ezután a (C) edénybe vezettetik, mely az I. és II. ábrákban csak vázlatosan van rajzolva. A III. ábra szerint a (C) edénybe (D)-nél belépő gőz a (y) nyilak által jelölt utat követi és (E:-be kerül. A gőz ezen útjában az (F) szárnyban akadályra talál. Ezen akadály azon czéllal bír, hogy a gőz a magával vitt tisztátlanságokat és vizet leadja, mire utóbbiak az edény (G) fenekére esnek (IV. és V. ábra). A (C) edény első működése tehát abban áll, hogy a gőzt szárítja. Miután az edény a kocsi fűtőtesteitől jövő lecsapódott vizet, mely fűtőtestek közvetlenül a fővezetékkel vannak összekötve, fölfogta, a gőz a kocsi másik végén levő (Cl) edényben ugyanezen szárító és tisztító folyamaton megy át, mielőtt a kocsik között elrendezett összekötő részekbe lépne be. A (C) edény másrészt oly módon van készítve, hogy a (D)-nél belépő gőz egy része a (H) elosztóvezetékbe vezettetik, amennyiben a gőz ezen része a ((3) nyilak által jelölt utat (III. és V. ábrák) követi. Mint a III., IV. és V. ábrák mutatják, az (F) szárny mögött egy (I) vezeték van kiképezve, mely a (C) edény (G) részét a(H) elosztóvezetékkel köti össze. Ezenközben, mint már föntebb említtetett, a fővezetékből és az ezekkel közveten kapcsolatban álló fűtőtestekből lecsapódott víz (G)-nél gyűlik össze és ezen lecsapódó víz fölszíne csakhamar az (I) vezeték alsó szélét éri el. Ezen pillanattól kezdve a (C) edénybe bekerülő víz az (I) vezetékbe és azután a (H) elosztó vezetékbe kerül. A (C) edény második működése tehát abban áll, hogy az elosztó vezetéket a gőzzel vagy a lecsapódó vízzel táplálja, mely víz nagy hőmérséklettel bír, mivel a nagy nyomás alatt álló gőzzel érintkezik. A (C) edény harmadik működése ezután abban áll, hogy a fővezetéket, mint föntebb említtetett, a lecsapódó víztől megszabadítja, anélkül, hogy ezen víz nagy hőmérséklet mellett eresztessék ki a szabadba. Mint az a következőkben le van irva, ezen víz az elosztó vezetékből a (J) fűtőtestbe kerül. Utóbbiból az (L) kondenzácziós vezetékbe jut és az önműködő (M) tisztítón át távozik el, miután melegének legnagyobb része a kocsi fűtésére hasznosíttatott. A (C) edény negyedik működése az (N) szelep (IV. ábra) játékában áll. Ha a fővezetékben a nyomás nem nagyobb, mint egy atmoszféra, akkor az (N) szelep nyitva van, minthogy az (0) ellensúly hatása folytán fölfelé szoríttatik. Az (N) szelep nyitott helyzetében a (C) edény fenekének (P) nyí-