27210. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép

_ 4 — felé tolják, tehát a tolórudakkal összekötött szánok a középhordába tolódnak. A hátsó bordánál a fölemelt (B3) tolórudak a szánokat annak következtében rögzítik, hogy az (N|) orraik az (M|) hosszanti sínnel egy magasságban eme sín mögött fekszenek, tehát előre nem mozoghatnak, míg hátrafelé mozgásukat az (Mg) hosszantisín gátolja meg. Mikor a fölemelés megtörtént, az (Mf M| és M|) hosszanti sínek kezdenek előre mozogni. Az (Mf és Mij) hosszanti sín mereven van egymással kapcsolva. Minthogy a föl nem emelt tolórudak (Nf) orrai az (Mf és Mf) sínek között foglalnak helyet, eme tolórudak ugyancsak előre mozognak és a megfelelő működtetőket és szánokat a hátsó bordából a mellső bordába viszik át. A mellső tolórudak fekve maradásának, illetőleg fölemelkedésének ellentétes hatása van, mint a hátsó tolórudakénak. A mellső tolórudak fekve maradása azt idézi elő, hogy a szán mellső bordából a középbordába megy át és viszont, a fölemelkedés pedig azt, hogy a szán a mellső bordában marad. A hátsó tolórúdaknál az ellenkező folyamat megy végbe, a fölemelt működtetők tartják a szánokat a hátsó bordában rögzítve, míg a föl nem emeltek a hátsó bordából a közép bordába viszik azokat át. Ennek az elrendezésnek az az oka. hogy ekkor a Jacquard-kártyák lyukasztása olyan, amely lehetővé teszi, hogy a lyukasztásban előforduló hibákat az illető működtető csoporthoz tartozó három-féle Jacquard-kártyák egyszerű egymásra fektetésével fölülvizsgálhassuk. Ha ugyanis egy szánt a mellső bordából a középbordába kell átvinni vagy viszont, akkor a szánhoz tartozó működtető számára a mellső- és középső Jacquard-mechanismus kártyájában lyuknak lennie nem szabad, ellenben akkor, mikor egy szánt a hátsó bordából a mellső bordába akarjuk vinni vagy viszont, a működtető számára a hátsó és középső Jacquard mechanismus kártyájában lyuknak kell lenni. Ebből az következik, hogy a mellső és középső Jacquard-mechanismus kártyáiban az együttműködő működtetők számára lyukakat kiképezni nem szabad, ellenben a hátsó és mellső Jacquard-mechanismus kártytáiban kell. Ha már most a mellső és hátsó Jacquardkártyákat akként fektetjük egymásra, hogy ama részeik, melyeken az együttműködő működtetők számára rendelt furatok fekszenek, egymás fölé kerüljenek, akkor egyikkártyán sem szabad lyuknak lennie oly működtető számára, melynek a szánt a mellső bordából a középső bordába viszi át vagy viszont. A hátsó és középső Jacquardmechanismus kártyáiban azonban abban az esetben, melyben a szánt a hátsó bordából a középbordába vagy viszont kell eltolni, lyuknak kell lennie. Ha tehát a mellső és középső Jacquardmechanismus kártyáinak egymásra fektetésénél azt tapasztalnék, hogy a mellső mechanismus kártyáján az egyik működtető számára lyuk nincs, a hátsó mechanismusén azonban van, ez azt jelezné, hogy vagy a középső működtető, melynek a szánt át kell vennie, nincs a megfelelő helyzetben, vagy pedig a mellső működtető tol egy szánt a középső működtetőbe, hová azt betolni nem lehet. Ugyanez áll minden más esetre is, mikor az egymásra fektetett kártyák lyukasztásai nem felelnek meg egymásnak, tehát a kártyák egyszerű egymásra fektetetésével fölismerhetjük az elkövetett hibákat, tekintet nélkül arra, hogy a kártyalyukasztó követte-e el azokat, vagy a mintarajzoló. A fentebb leírt összehasonlítás sokkal gyorsabban végezhető és biztosabb eredményeket szolgáltat, mint a kártyák szoszokásos leolvasása. Hogy a szán a mellső, illetőleg hátsó állásából a középállásba jusson, a szélső működtetőnek a középső borda felé kell forognia. Hasonló mozgást, de ellenkező irányban kell akkor végeznie, mikor a szánt a középállásból a szélső állásba viszi. Gyors és biztos munka lehetővé tétele czéljából a tolórudak, illetve kilincsek fölemelése és leesése között bizonyos időnek kell eltelnie. A fölemelt működtetőnek lehetőleg gyorsan kell a visszafelé mozgás