27210. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép
- 3 — kivágásokba nyúló végei abból kilépjenek A fölszögecselt lemezek oly hosszúak, hogy mikor két szomszédos tolórúd az ellentétes végállásában van, a lemezek egymást még mindig födjék, tehát végeikkel soha egymásba ne ütközhessenek. Az egyes működtetőket ott, hol azok a (dl), ((12), illetve (d3) tengelyükre föl vannak húzva, a működtetők között fekvő vezetőlemezek választják el egymástól, melyek ónba be lévén öntve, fésűket alkotnak. Eme lemezek köralakú lyukasztásain mennek át a (dl), (d2), illetve (d3) tengelyek. Hogy működtetőket, tűket stb. a tengelyeikre fölhúzhassuk, anélkül, hogy ezeket a vezetőfésűből ki kellene húzni, a működtetők stb. ágyazó részén egy hasítékot alkalmazunk, a tengelyt pedig nem teljesen hengeresen képezzük ki, hanem egy oldalt ellapítással látjuk el. A működtetők kivágásai olyanok, hogy azokat a tengelyre fö lehessen húzni, mikor a hasíték egyik oldala a lelapuláson csúszik. Mikor a jelzett részeket a megfelelő tengelyre fölhúztuk, ezt elforgatjuk és oly helyzetben rögzítjük, melyben az ellapulás a hasíték fölé fordul-Ekkor a működtetőket, tűket stb. a tengelyről lehúzni nem lehet, tehát azok a tengellyel kapcsolva vannak. Ha már most egy (pld. a Pl) működtetőt ki akarunk venni, a (dl) tengelyt akként forgatjuk el, hogy a működtetőt lehúzhassuk; hogy ez lehetséges legyen, a (Bl) tolórúddal való kapcsolatot is meg kell szüntetni, mely czélból a tolórudat annyira fölemeljük, hogy a működtető (Gl) vége a vezetékből kilépjen. Az 1. ábrán az (Al) szán mellső helyzetében van és a (Pl) működtető rögzíti a mellső bordában. A középbordában az (A2) szán a középállásában, vagyis teljesen a bordában foglal helyet és a (P2) működtető oly helyzetben rögzíti, melyben az (R2) fogaskerékkel nem kapcsolódik. A hátsó bordában az (A3) szán a hátsó helyzetében, vagyis egészen belül van és ebben a helyzetben a (P3) működtető rögzíti. Mindegyik működtetővel egy-egy (Bl) illetve (B2), illetve (B3) tolórúd van összkötve. A tolórudaknak (N) orrai vannak, melyek az ezek alatt, illetőleg fölött elhelyezett (M) hosszanti sínnel működnek együtt és így a tolórudakat rögzítik, vagy a bordákhoz visszanyitva eltolják. Mindegyik tolórúd egy-egy Jacquard-kártyával van összekötve, a Jacquard-kártyák annyi Jacquard-mechanismust képeznek, ahány csoport tolórúd van, az egy csoportba tartozó tolórudak ugyanahhoz a Jacquardmechanismushoz vannak kötve. Minthogy a Jacquard-meclianismus egyes kártyái egymástól függetlenek, a Jaequard-kártyák lyukasztásainak megfelelően az ezekkel kapcsolt tolórudak egymástól függetlenül mozdúlnak el és maradnak nyugalomban, ennek megfelelően a tolórudakkal kapcsolt működtetők a megfelelő szánokat a bordában hagyják, illetőleg más bordába tolják el. A munka kezdetén először a Jacquardmechanismus jön működésbe és meghatározza, hogy mely szánok maradnak a szélső helyzetükben és melyek jutnak a középállásukba. Hogy valamely (Al) szán a középállásába jusson, a hozzátartozó (Bl) tolórudat a Jacquard-mechanismus fölemeli, úgy, hogy annak (NJ) orra az egymással mereven kapcsolt két (M\ MJ) hosszanti sín közzé lép és az (NJ) orr magassabb helyzetet foglal el, mint az (Mj) hosszanti sín. Hogy az (Al) szán a mellső helyzetében rögzíttessék, az ehhez tartozó tolórudat nem szabad fölemelni, ekkor az (N}) orr az (M|) hosszanti sínnel egy magasságban marad és az (MJ és MJ) hosszanti sín meggátolja a rúd elmozdulását. Mikor a fölemelés megtörtént, az (Mj és MJ) hosszanti sínek hátrafelé kezdenek mozogni, ennek következtében a fölemelt tolórudakat (NJ az MJ) hosszanti sín fölé emelik, úgy, hogy ez a fölemelt tolórudak leesését meggátolja és a Jacquard-mecha. nismus többé a fölemelt tolórudakra hatást nem gyakorol, azután az (MJ és MJ) sínek mozgása is megszűnik. A fölemelt tolórudak ekkor a hátsó állásukba jutottak és itt rögzítve vannak. Egyidejűleg az (MJ MJ) sinek a fölemelt tolórudakat előre, a borda