27210. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép

- 2 -3. ábra az emelőlétrák egy más kiviteli alakját tünteti föl. Mint az a rajzokon látható, a szánok befogadására és vezetésére három borda szolgál, ezeknek lamellái az (el ... . e7) betűkkel jelzett helyeken vannak az ónba beöntve, maguk a bordák a következők: (Cl) a mellső borda, (C2) a középborda és (C3) a hátsóborda. Minthogy a lamellák közé az (el . . . e7) helyeken ón van öntve, a szánok a lamel­lák között való mozgásuk egész időszaka alatt biztosan vannak vezetve és a lamellák viszonylagos helyzete meg nem változhatik, miért az is ki van zárva, hogy a szán akkor, mikor az egyik bordából a másikba lép át, oldalirányban eltolódjék és így helytelen hasítékba jusson. A bordák ugyanazon körív mentén akként vannak elhelyezve, hogy az (m) középpont­juktól kiinduló függélyes a mellső és középső borda között levő közbe essék. Ebben a közben vannak közvetlenül a bordák alatt a (B) létrarudak és ezek ágyai elrendezve. A (Cl) és (C3) bordát az oldalt alkalma­zott korongok segélyével tengelyirányban el lehet tolni. A (C2) borda alatt a rúdalakú (R2) fogas­kerék van ágyazva, melynek fogai a szán fogasívjének fogközeibe fogozódzanak és mely forgásánál az általa megfogott szánt a mellső bordából a középbordába viszi és ! viszont. A munka kezdetén egy sor szán a mellső, j egy másik sor a hátsó bordában foglal he- ! lyet, a középső bordában ellenben szán | nincs. Ama szánok, melyek fonalait össze kell fonni, egyidejűleg jutnak a mellső és hátsó bordából a középbordába. A szánok a közép­bordából ugyancsak egyidejűleg mennek a hátsó és mellső bordába vissza, eme moz- í gásnál ugyancsak az ös3zes szánok elhagy- ' ják a középbordát. ! A bordák mindegyik hasítékában egy-egy ; működtető (a Pl mellső, P2 középső és (P3) hátsó működtető) foglal helyet, melyek fölfelé nyúló végeikkel nyúlnak a bordák hézagaiba és eme végükkel rögzítik és veze­tik a szánokat. Az 1. ábrán a (Pl) és (P3) működtetők fölfelé nyúló végei fogasívek gyanánt vannak kiképezve, az összes működ­tetők lazán vannak a (dl) (d2), illetve (d3) tengelyre fölhúzva, úgy. hogy egymástól függetlenül foroghatnak. A (dl) és (d3) ten­gely a megfelelő (Cl), illetve (C3) bordával akként van összekötve, hogy az illető borda eltolódásában részt vegyen. Minthogy a működtetők, tűk, tolórudak és kilincsek a gépben egymáshoz igen közel fekszenek és az ágyazásnak a gép helyes működésére döntő befolyása van, azokat különleges módon keli ágyazni. A jelzett részeken és azok ágyazásán ugyanis oly kiugrásoknak, melyek egymásba ütközhet­nének és így a részek helyes mozgását zavarhatnák, lenniök nem szabad, nem sza­bad .továbbá az illető részek által képezett rudazatoknak egymásra szorulniok, hanem egymástól függetlenül, könnyen kell mozog­niok, végül a berendezésnek azt is lehetővé kell tennie, hogy az egyes működtetőket, tűket, tolórudakat vagy kilincseket egymás­tól függetlenül emelhessük ki a gépből. Szegecsek által nem lehet a csuklókat ké­pezni, mert a szegecseket csak igen kicsire lehetne méretezni, tehát ezek a rájuk ható és folytonosan változó irányú tolómozgások következtében csakhamar kikopnának, meg­lazulnának és kiesnének, tehát üzemzava­rokra és törésekre adnának okot. Igen biztos, minden követelménynek meg­felelő csuklós kapcsolást létesíthetünk azon­ban oly módon, hogy a működtetők, kilin­csek stb. ama részeit, melyek a csuklókat képezik, köralakúra készítjük és a tolórúdon alkalmazott vezetékekbe kapcsoljuk. Az 1. ábrán a működtetők köralakú vé­gei (Gl), (G2), illetve (G3), a tűkéi pedig (G4), (G5), stb. pontozott vonalakkal vannak ábrázolva, a jelzett végek vezetékei pedig akként vannak létesítve, hogy azokon meg­felelő kivágások vannak kiképezve, melyekbe a működtetők stb. körívalakú végei beille­nek. A tolórudak kivágásainál azok két oldalára egy-egy vékony lemez van föl­szögecselve, mely a kivágást födi és így meggátolja, hogy a működtetőknek stb. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom