27189. lajstromszámú szabadalom • Tengeri akna

- 2 -súlypontjának helyzete az aknának a függélyes iránytól 30°-nál nagyobb elhajlást nem enged még akkor sem, ha az akna óránkinti 6 földrajzi mértföldnek megfelelő áramlás behatásának lenne kitéve. Az aknának 30°-nál nagyobb elhajlása (dőlése) és az ekkor bekövetkező gyújtás, azaz az akna fölrobbanása tehát csak valamely heves lökés pl. valamely hajótest hozzáíitődése következtében állhat be. A töltés valamely a hátúitöltő lövegek töltéséhez hasonló módon történik, azaz mindenekelőtt egy (3) töltényhüvelyt tolunk be a (2) tartány belsejébe (60) bütykök által fogvatartott (59) kamrába, mire a gyújtót és végre a durranó higanyt helyezzük be. Megtöltés után a (2) tartányt egy (5) zárólóval (3. ábra) és az (59) kamrát egy (61) födéllel elzárjuk. A (61) födél közepén (62) fúrattal bír, melyen a töltés meggyújtását végző revorvergolyó hatolhat keresztül. A légmentes elzárást gummitöltés biztosítja. Az (5) zároló, mely a hátúitöltő lövegeknél használt ismert szerkezetű csavarból áll, belsejében az elsütő szerkezetet foglalja magában, mely (11) és (12) csészék közé szorított (7) fémgolyóból áll (3., 10., 11. ábrák). E fémgolyó ismert szerkezetű (8) revolver- (1. ábra), vagy valamely más gyújtó-szerkezet elsütését eszközli. E revolvernek. vagy az ehelyett alkalmazott más ismétlő mechanizmusnak berendezését, — miután a találmány ezen ismert berendezésekre nem terjed ki — nem írjuk le bővebben. A (7) golyót közrefogó két (11) és (12) csésze közül a (12) az (5) zárolóval szilárdan össze van kötve, míg a (11) csésze és a (8) revolver egy elmozgatható (10) iáidhoz vannak erősítve, mely az (5) zároló közepéből nyúlik ki és egy (54) toldattal van ellátva. Az egész gyújtó-szerkezetet egy kosárszerű (63) tok veszi körül, mely az (5) zárolóhoz van erősítve és (64) nyílásokkal van ellátva, melyekben az alsó (11) csésze vezettetik. A (63) tokban továbbá egy (65) központi nyílás van elrendezve, melyen a töltés meggyújtását végző (8) revolver csöve nyúlik keresztül. Az (5) zároló közepén egy hajlékony (9) membrán van elhelyezve, mely akkor, ha a kívülről reá nehezedő víznyomás a (2) tartány belsejében lévő komprimált levegő ellennyomását legyőzi, benyomódik. A (10) rúd ezen (9) membránnál szil ard k apcsolatban áll, ennek mozgásait tehát követi, mikor is a (11) csésze és a (7) golyó, úgyszintén a (8) revolver (13) rúdja is lesiilyed. Ameddig az akna a víz színén van, a (9) membránt az akna belsejében lévő komprimált levegő nyomása fölfelé nyomja és ezzel a (10) rúd, az alsó (11) golyós csésze, a (7) golyó és a (8) revolver is fölső helyzetükben állanak, tehát a (7) golyót a két (11) és (12) csésze összeszorítja, úgy hogy a golyó helyét még heves lökéseknél sem képes elhagyni. A golyó ekkor biztonsági helyzetben van (3. ábra). Ha azonban az aknát bizonyos mélységig a vízbe síilyesztjiik (7. ábra), a (9) membranra nehezedő víznyomás legyőzi a belső légnyomást, a (9) membrán tehát behorpad és az ezzel szilárdan összekötött részek, mint a (10) rúd, a (11) alsó csésze és a (8) revolver (13) rúdja lenyomatnak, a (7) golyó tehát fölszabadul, azaz nem szoríttatnak többé össze a két (11) és (12) csésze által. A 10. és 11. ábrákon a golyó ezen föszabadult helyzetében van bemutatva és pedig a 10. ábra a golyót az alsó (11) csészére feküdve mutatja, míg a 11. ábra azt valamely lökés következtében félrebillentett helyzetében ábrázolja, mikor is az a (13) elsütő rúdat megrántja. A rendes, vagy a rendesnél erősebb tengeri áramlás azonban nem elegendő arra, hogy a (7) golyót az alsó (11) csészéből kidobja, a golyó tehát az aknára gyakorolt ilyen behatásoknál is megmarad a 10. ábrán rajzolt helyzetében. Ha azonban heves lökés áll be, mint pl. valamely az aknába ütköző hajótest ütése, a (7) golyó a 11. ábrán föltüntetett helyzetbe billen és az (56) spirálrúgó ellenállását legyőzve a (13) rúdat megrántja. A (13) rúd ekkor a (8) revolver billentyűjére hatást gyakorol, a revolvert elsüti és ezáltal az aknatöltés meggyúlását idézi elő. A (7) golyó azonban