27189. lajstromszámú szabadalom • Tengeri akna
még igen heves lökésnél sem képes a (11) csészét egészen elhagyni, mert mozgásában a (13) rúd által korlátozva van és a lökést követőleg részben önsúlyánál fogva, részben az (56) spirálrúgó hatása alatt ismét a (11) csészére esik vissza. A leírt művelet tehát minden, az aknát érő lökés alkalmával ismétlődik, úgy, hogy ha a revolvertöltények közül az első vagy a következő véletlenül nem is sülne el, a többi lövés elegendő, hogy a töltés fölrobbanása végbemenjen. Sőt előnyösnek is látszik az első patronokat a revolverből kiszedni, hogy az akna ne robbanjon föl már az ellenséges hajó első beleütődésénél, hanem csak ennek ismételt lökései után, olyan pillanatban, midőn • már nem a hajó orra, hanem törzsének középrésze van az akna fölött, hogy a hajó tökéletesebb szétrombolása történjék. Az akna fenékrészéből egy (15) láncz (1. ábra) indul ki, mely a horgony belsejében lévő és (19) tengelye körül forgó (17) dobra fölcsavart (16) horgony kötéllel áll kapcsolatban. A horgony maga egy a (17) dobot magában foglaló zárt (18) vashengerből áll. A (17) dobra fölcsavart horgonykötél hossza az akna lehorgonyzásánál egyáltalában tekintetbe jövő legnagyobb tengermélységnek felel meg. A (17) dob a horgonyba úgy van ágyazva, hogy (1( J) tengelyével együtt csapágyaiból könnyen kiemelhető. A (19) dobte.igelyen elrendezett (20) fék a dob forgási sebességének szabályozását engedi meg. A (17) dob egyik oldalán egy (21) fogaskerék van elrendezve, melybe egy (23) csukló körül forgatható (22) emeltyű orra vagy foga csappan be akkor, ha a (22) emeltyű egy (33) spirálrúgó húzóerejének engedni képes. A (22) emeltyű közepén a (24) függő-ón zsineg van megerősítve (5. ábra), mely az üreges golyóalakú (26) függő-ón belsejében foroghatóan ágyazott (25) dobra van fölcsavarva. A (24) zsineg hossza ama legnagyobb mélységnek, illetőleg azon a víz fölszíne alatti legnagyobb távolságnak felel meg, melybe a tengeri aknát sülyeszteni kívánjuk. A (25) dob szabadon foroghat, megengedendő fordulatainak száma azonban az akna lesűlyesztését megelőzőleg pontosan meghatározható és beállítható egy (57) csavaranya segélyével, mely a dob forgása alkalmával a dob tengelyébe metszett (27) csavarmenet segélyével a tengely hosszában eltolódik mindaddig, míg egy (28) állító csavaranyához ütődik, mely ekkor a (25) dob további forgását meggátolja. Látható ebből, hogy a (24) zsineg lecsavarodó hossza a (28) csavaranya helyzetétől függ, melyre azt az akna vízrebocsátását megelőzőleg megfelően beállítjuk. A tengeri akna föntismertetett egyes részeinek működése a következő: A (2) tartányt a töltés behelyezése után légmentesen elzárjuk, mire egy (29) csapon keresztül (1., 3. ábrák) levegőt szivattyúzunk a (2) tartányba mindaddig, míg a szükséges nyomást el nem érjük, amit egy (30) manometer segélyével ellenőrizhetünk. E légnyomás hatása alatt az elsütő szerkezet önműködően a biztonsági helyzetet foglalja el, mire az aknát időelőtti fölrobbanás veszedelme nélkül oldalra dönthetjük és a (2) tartányon elrendezett (52) csigák segélyével a hajófödélzet megfelelően elhelyezett (53) sínjeire tolhatjuk. E sínek az aknának uagy hullámzásnál bekövetkező kisiklását megakadályozandó •-vasból állnak. A (18) horgonyt most lovagoló helyzetben a (2) tartányra illesztjük és (31) sarnirok segélyével (1. és 2. ábra) rögzítjük. Miután most a (24) zsineg lefejtendő hoszszát a (28) csavaranya beállításával megszabtuk, a (26) függő-ónt a horgonyon lévő csészealakú fészkére illesztjük és a (15) lánczot a (16) horgonykötéllel, a (25) zsineget pedig a (22) emeltyű középrészével összekötjük. Az egész berendezés ekkor az 1. és 2. ábrákon föltüntetett helyzetet foglalja el. Ha most az aknát az (53) síneken végiggördítve vízbebocsátjuk, e mozgás utolsó pillanatában a (31) sarniroknak (32) orrokkal fölszerelt csapjait az (53) síneken elrendezett ütközők kihúzzák, a horgonynak az aknával való kapcsolata tehát megszűnik, és e két rész egymástól különválva jut
