27066. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos közúti vasúti kocsik és hasonló járművek fékszerkezetein

- 6 -hun kezd forogni, a (78) emelő a csavar menet másik vége felé mozog és ezáltal (58) mágnesező tekercsek és azok (08, 09) sarkai közötti kapcsolatot átfordítja, minek következtében, a szabályozó mindennemű működtetése nélkül a motorok újra visszakapcsoltatnak és fékező generátorok gyanánt működnek, ha a kocsi visszafelé fut, úgy kogy a mágneses fékeket megszorító áram fog gerjesztetni. A 11. ábrán bemutatott vázlatos rajzon minden mótor számára külön visszafordító kapcsoló van alkalmazva, melyek mindegyike külön működtető mechanizmussal bír. Azonban könynyen belátható, hogy mindkét átkapcsoló ugyanazon mechanizmus segélyével működtethető és hogy ez utóbbiak számos módosulást szenvedhetnek, minek következtében jelen találmány nem is szorítkozik csupán a rajzon föltüntetett mechanizmusra, hogy a kitűzött czélt elérje. A mótortengely helyett bármely más forgó tengely is alkalmazható, azonban a mótortengely használata előnyösebb, mivel ez utóbbi általánosságban nagyobb sebességgel forog, mint a kocsi rendes keréktengelyei. A kocsinak előre indítása, miután a 11. ábrán föl tüntetett szerkezet segélyével megállítatott, némi nehézséggel jár ugyan, azonban ezen nehézség könnyen elhárítható a mótor szabályozó átfordító-kapcsolójának megfelelő kezelése által. Ha ugyanis tekintetbe vesszük, hogy a mótor mágnesező tekercsei át vannak kapcsolva, akkor, ha a kocsit előre akarjuk indítani, az átfordító kapcsolót azon helyzetbe kell hoznunk, melyben a kocsi hátrafelé indulna, a mikor is a mótor mágnesező tekercsei a helyes értelemben fognak bekapcsoltatni. Mihelyt azonban a kocsi előre indult, a mótor mágnesező tekercsei a föntebb ismertetett önműködő szerkezet segélyével újból átkapcsoltatnak, minek következtében a mótor szabályozójának átfordító kapcsolója az előre, haladásna' megfelelő helyzetbe állíttatik át s az egyes részek megmaradnak a rendes haladási iránynak megfelelő helyzetekben. Hogy azon hátrányt elkerülhessük, mely abból származik, hogy a motorkezelő az átkapcsolót a föntebb kifejtett okokból, a2 előre indítás alkalmával rövid időre a hátrafelé haladásnak megfelelő helyzetbe állította, a vissza fordító kapcsolót az azt automatikusan működtető szerkezettől függetlenné tesszük. Ezen czélból a 11. ábra | szerint a (78) emelő (82) vége az emelő I többi részével csuklós kapcsolatba van hozva, úgy hogy a motorkezelő a (78) emelőt a (77) csavarmenettől eltávolíthatja, és az emelőt csapja körül elforgathatja oly módon, hogy a mótor kapcsolásai megfelelően átfordíthatók lesznek. A helyett, hogy a föntebb ismertetett önműködő átkapcsolót alkalmaznék, a szabályozó fogantyúja számára, oly helyzetet létesíthetünk, melyben a mótor mágnesező tekercsei oly módon vannak vissza kap-I csolva, hogy ámbár a mótor szabályozójá-I nak átkapcsolója ugyanazon helyzetet foglalja el, mint munkahelyzetben, azonban az áram útja ezen különleges helyzetben a motoroktól el van vágva és ez utóbbiak egy helyi fékező áramkörbe maradnak bekapcsolva. Már ismeretessé váltak «fékező» szabályozó név alatt oly szabályozók, melyeknek fogantyúja, ha a zérus helyzetből bizonj-os, fékező helyzeteknek nevezett hely-I zetekbe mozgattatott, a motorok egy helyi fékező áramkörbe kapcsoltattak be és egyidejűleg az átfordítókapcsoló oly módon hozatott működésbe, hogy a motorok kapcsolásai átfordíttattak, míg az átfordítókapcsoló és a szabályozó fogantyúja között különféle mechanikai szerkezeteket alkalmaztak azon czélból, hogy az átfordító kapcsoló önműködően elmozduljon, ha a szabályozó fogantyúját elfordították. A 12. ábrán egy ilyen typusu szabályozó vízszintes metszete van bemutatva, melyen a mechanikai összekötő szerkezetek tisztán láthatók. A szabályozó fogantyújának orsója (90) és az átkapcsoló dobjának tengelye (91) van jelölve. Az átfordító dobja két (92, 93) csappal van ellátva, melyek a (96) lemezben kiképezett (94, 95) bevágásokkal kapcsolódhatnak. A (90) lemez a (97) rúdhoz van erősítve, mely a (98) csap segélyével a (99) emelővel van csuklósan