26973. lajstromszámú szabadalom • Önműködő pneumatikus fékberendezés

a fékek megeresztve és fékezésre készen állanak. Az (5) fővezeték nyomásának csökkentésekor a (4) hármas szelep a (21) hengert a kiillevegőtől szokásos módon elzárja, ellenben a (24) kamrát a (21) hengerrel köti össze ós ebbe annyi sűrített levegőt bocsát be, mint a mennyi a fővezeték nyomáscsökkenésének megfelel. A sűrített levegő a (22) dugattyúra hatva, ezt a berajzolt nyíl irányában előremozgatja, miáltal a fékek meghúzatnak. A fővezeték nyomásának további csökkentésénél a (4) hármas szelep újból sűrített levegőt áramoltat a (24) kamrából a (21) hengerbe; ezáltal már magára a (22) dugattyúra is nagyobb nyomás hat. mely nyomás azonkívül a (24) kamra nyomásának csökkenése következtében a (26) dugattyúra (29) kamra felől ható nyomás által még fokoztatik. Ha a fékek megeresztése czéljából a fővezeték nyomását növeljük, akkor a (4) hármas szelep reverzáltatik, úgy hogy a (21) hengerben lévő sűrített levegő a szabadba áramlik. Ha a fővezetékben a nyomást csak kevéssel növeljük, akkor természetesen a (4) hármas szelep a (24) kamrában csak megfelelő kis nyomásnövekedést létesít, mely még nem egyensúlyozhatja a (26) dugattyúra a (29) kamra felől ható nyomást úgy, hogy a fékek tovább is meghúzva maradnak. A nyomásnak az (5) fővezetékben való további növelése tehát a (24) kamra nyomásának megfelelő növelését idézi elő és a fékek fékező ereje megfelelően gyöngíttetik. Ha végül a (24) kamrában a nyomás a normális mértékét eléri, akkor a (22, 26) dugattyúk a (32) rúgó által a 2. ábrában föltüntetett állásba nyomatnak vissza. Ha a fékek fékező ereje csak részben csökkentetett, akkor azoknak újbóli erős meghuzázát azáltal érhetjük el, hogy az (5) fővezetékből szokásos módon levegőt bocsátunk ki Az ekkor a (22) dugattyúra ható (a (24) kamrában a normálisnál kisebb nyomás következtében) csökkentett erő a (2t>) dugattyúra ható erő által kiegészíttetik, a mennyiben a (24) és (29) kamrák nyomásai között, a fékezésnek imént említett részleges csökkenésénél a (24) kamrában beállott nyomáskisebbedés következtében, megfelelő különbség uralkodik. Ha a (24) kamrában a levegő nyomása többszöri fékezés és megfelelő töltés elmaradása következtében vagy más okból túlságosan csökkentetik, úgy hogy a (21) hengerben normális fékező erő többé el nem érhető, akkor a (29) kamrában lévő sűrített levegő éppen a (24) kamra kisebbített ellennyomása következtében megfelelően nagyobb erővel hat a (26) dugattyúra, hogy a kívánt fékező erő mégis kifejtessék. Hogy a (28) tömítő szelencze esetleges tömítetlensége következtében a fékek megeresztett helyzeténél sűrített levegő ki ne bocsáttassák, a szelencze csavaros süvegén a (31) szelepfészket képezzük ki, melyhez a (22) dugattyú a (32) rúgó hatása alatt hozzáfekszik és ekként tömítő zárást tart fönn. A (28) tömítő szelenczén átjáró (27) dugattyúrúdnak végét nem kell okvetlenül a (22) dugattyúval mereven összekötni, a mennyiben az egy fokkal egyszerűen hozzátámaszkodhatik a (22) dugattyúhoz, a mikor is egyrészt a (32) rúgó, másrészt a (29) kamrában lévő sűrített levegő nyomása a (22) és (26) dugattyúkat a kellő kapcsolatban tartja egymással. Ezen esetben a (31) szelepfészket a (22) dugattyú helyett a (27) dugattyúrúdon elrendezendő gyűrűs toldat segélyével födjük be. A 2. ábrában föltüntetett elrendezést akként módosíthatjuk, hogy a (26) dugattyú méreteit nagyobbítjuk és a hármas szelep tolattyúfészkét a 4. ábrában föltűntetett módon képezzük ki. Ha a föltűntetett hármas szelep szerkezetétől eltérő szerkezetet alkalmazunk, akkor azt akként módosítjuk, hogy az a következőkben leírandó módon működjön. A jelen esetben a hármas szelep (37) tolattyújának (2. ábra) (36) tükre (3. ábra) a szokásos nyílásokkal van ellátva, a mikor is a (38) nyílás a graduáló szeleppel van összekötve, a (39) mélyítés a tolattyúfészek különböző nyílásainak kivánt összekötésére szolgál és a (40) nyílás a gyors fékező hatás elérésére szolgál. A tolattyú-