26973. lajstromszámú szabadalom • Önműködő pneumatikus fékberendezés

— 3 — szerkezet hengerében lévő sűrített levegő kiáramlik, a fékek raegeresztetnek és az (1) segédtartály sűrített levegővel táplálta tik. Megjegyzendő, hogy a fékek megeresztésénél a fékező erőt fokozatosan csökkenthetjük, a mit a fővezeték nyomásának megfelelő módosítása által pontosan szabályozhatunk, a mennyiben ezen nyomás közvetlenül befolyásolja a (7) dugattyút és az ezzel összekötött fékeket a nyomáscsökkentés mérvében fokozatosan megereszti, mielőtt még az egykamrájú fékrendszer működésbe jönne. A mi a redukáló szelepet illeti, úgy ezt akként állíthatjuk be, hogy a differentiális fék hengerét bizonyos határok között bármely kivánt nyomással tarthassuk üzemben; világos, hogy ezen beállítás a két fékrendszer viszonylagos működését fogja meghatározni. Pl. a redukáló szelepet akként állítjuk be, hogy a differentiális fék azon pillanatban kezdjen működni, midőn az egykamrájú szerkezet teljes erejét fejti ki; ezen beállításnál az egykamrájú fékszerkezet azon pillanatban ereszti meg fékeit, midőn a differentiális szerkezet fékei teljesen szabadon bocsáttattak. Előnyös azonban a két szerkezet fékezése. közötti különbséget elég nagyra szabni, hogy ekként a hármas szelep gyors hatása teljesen érvényesülhessen, még mielőtt a sűrített levegő a differentiális fékszerkezet hengeréből a fővezetékbe áramolhatik vissza. Magától értetődik, hogy az 1. ábrában (és a következő ábrákban) egymással egyesített részek szét is választhatók és csövekkel köthetők össze egymással, míg az ábrában egymástól elkülönítetten föltüntetett részek egy darabban is készíthetők; a dugattyúk pedig akár húzó, akár nyomó dugattyúk gyanánt szerkeszthetők. A differentiális fékszerkezeteknél használatos egyéb fölszerelések itt is alkalmazhatók; a (3, 7) dugattyúk, valamint az (1, 8) és (9) kamrák méretei pedig tetszőlegesen módosíthatók. Minthogy az (1) segédtartály és a (9) kamra az (5) fővezetékhez van kapcsolva, azokat a (14) cső segélyével össze is köthetjük egymással, a mint az az 1. ábrában pontvonalkázottan föl van tüntetve; ezen esetben a (10) cső és a (11) redukáló szelep elhagyható. Ily elrendezésnél a fővezeték nyomásának csökkenésekor az (1) segédtartály a (2) hengerrel köttetik össze és a sűrített levegő úgy az (1) segédtartályból, mint a (9) kamrából is a (2) hengerbe áramlik. Ennek következtében mindkét fékszerkezet egyidejűleg fékez, mely czélból az (1, 2, 8) és (9) részek méretei akként vaunak megszabva, hogy ezen eredmény létrejöjjön. Ha a fővezeték nyomását növeljük, akkor a hármas szelep működésbe jön és az egykamrájú fékszerkezet megeresztetik ; e közben az (1) segédtartállyal egyidejűleg a differentiális fékszerkezet (9) kamrája is tápláltatík sűrített levegővel és ezáltal a differentiális fékszerkezet fokozatosan megeresztetik. A 2. ábra a jelen találmány tárgyának egy másik foganatosítási alakját láttatja. Ezen ábrában (21) az egykamrájú fékszerkezet hengerét jelöli, melyben a (22) dugattyú van elrendezve ; (23) a differentiális fékszerkezet hengerét jelöli, melynek mellső (24) része segédtartály gyanánt szolgál és a (21) hengerrel a (4) hármas szelepen át van összekötve. A differentiális fékszerkezet (26) dugattyújának (27) rúdja a (28) tömítő szelenczén jár át és a (22) dugattyúval van összekötve, míg a (30) tartál}' a (23) henger hátsó (29) kamrájával közlekedik és ez utóbbinak meghosszabbítása gyanánt szerepel. Ezen elrendezés működése a következő: A sűrített levegő az (5) fővezetékből a (4) hármas szelep szekrényébe áramlik, ennek szelepét a normális állásba állítja és ezután a (10) csövön keresztül a (24) kamrába és ebből a (26) dugattyú mögött lévő (29) kamrába is áramlik. Ennek következtében a fővezetékben, a hármas szelep szekrényében, a (24, 29) és (30) kamrákban csakhamar egyenlő nyomás fog uralkodni; a (21) fékhenger a hármas szelep ezen állásánál a (91) csövön és a (4) hármas szelepen keresztül a küllevegővei közlekedik,