26962. lajstromszámú szabadalom • Egyetlen emelővel központosan működtethető berendezés váltókhoz és vasúti jelzőkhöz

— 3 visszajelentő berendezéseket a (41 39) kefék között és a (6) elektromágnessel lánczolatosan kapcsolják. A (12) henger egyik alkotóján ama kontaktusok fekszenek, melyek arra szükségesek, hogy a zárótáblázatban kitevővel ellátott különböző váltók állítók őreit a (44—45) kefék között a főáramkörrel párhuzamosan csoportosítsák. Ez az alkotó az emelőnek a 4. és 7. ábrán látható állásainál a megfelelő rugókkal jön érintkezésbe, a (38) kapcsolórész elfordulása pedig pontosan megfelel amaz elfordulásnak, melyet az (1) emelő a 4. és 7. ábrán látható állásában végez. A (10) áramfordító a (13, 14, 15 és 16) kontaktusrugók segélyével, melyek közül a két utóbbi az áramfejlesztő vagy akkumulátor pozitiv vagy negatív sarkával van összekötve és a megfelelő kontaktusok segélyével az átállító főáramkör polárosságát határozza meg, mely áramkör a (12) henger (44, 45) keféihez kapcsolódik. Ugyanez a közeg állásának megfelelően a (48) kefét vagyis a negatív sarkot a (46) vagy (47) kefével és ezáltal a (11) henger (40) vagy (41) keféjével köti össze. A (6) elektromágnes egyrészt a pozitiv sarkkal, másrészt a (11) henger (39) keféjével van összekötve. Áramkörét az áramfordító egyik állásánál a (39) és (40) kefék között levő áramvezeték, az ellenkező állásánál pedig a (39) és (41) kefék között levő áram vezeték egészítheti ki. A (18) segédfogantyú a jelzőállító áramkörében az (50) megszakítót működteti. (2. ábra.) Az egyes állítandó berendezések felé elágazó vezetékek a központon egy (17) jelzőtáblán mennek át és innen a különböző állítóemelők (11, 12) kombinátorainak keféihez ágaznak el. A példaképen választott vágányútnál a kivetővel jelelt (23. 24) váltók három-három visszajelentő vezetéke a (11) henger (52, 53, 54, 55, 56, 57) keféihez, azok állítóvezetékei pedig a (12) henger (62, 63, 64, 65) keféihez ágaznak el. A (25) váltót ebben az esetben kitevővel láttuk el, ezért az állító vezetékei bekapcsolva nincsenek, hanem csupán két visszajelentő vezetéke, melyek a szabványos álláshoz tartoznak, ágazik el a (11) henger (58, 59) keféihez. A jelző két állítódrótja közül az egyik a jelzőtáblán a negatív sarokkal van összekötve, a másik pedig a segédfogantyú (50) megszakítójához ágazik el. A tiltó állást visszajelentő két drót a (11) henger (60. 61) keféihez vezet. A berendezés a következőképen működik : Tegyük föl, hogy a (68) vágányról a (88) vágányra való átmenetet akarjuk beállítani. E czélból az (1) emelőt a szabványos állásból (3. ábra) az átváltott állásba (5. ábra) kell hoznunk. Ez a mozgás egyáltalában csak akkor lehetséges, ha a (22) rúd nincs elreteszelve, vagyis, ha a rúd szabadon mozoghat. Mikor az (1) emelő mozgását megkezdi, mindama (22) rudak, melyek a be nem állítandó vágányutak beállító emelőivel vannak összekötve, elreteszeltetnek. Az (1) emelő azonban nem juthat megállás nélkül a 4. ábrán föltűntetett helyzetbe, minthogy a rézsútosan lemetszett (28) peczek a (9) reteszt az utóbbi fölött való áthaladásánál lenyomja, de a (8) rúgó ezt a reteszt azonnal ismét fölemeli, minek következtében a (27) peczek elhaladhat a retesz mellett. A (26) peczek azonban a (9) reteszbe ütközik és eme retesz fölött csakis akkor haladhat el, mikor a (6) elektromágnes gerjesztett állapotban van. Ebben az állásban (4. ábra) a (11) henger kontaktusai a (39—40) rugókkal érintkeznek és a kontaktusok között akkor fog kapcsolat létesülni, mikor az 53, 54, 56. 57. 58 és 59) keféktől elágazó áramkörök zárva vannak. Az (53, 54,56, 57) kontaktuskeféktől ugyanis azok az áramkörök ágaznak el, melyek a (23, 24) váltók átváltott és — kitevővel jelzett állását jelentik vissza, míg az (58, 59) kontaktuskeféktől a (25) váltó szabványos és kitevővel jelzett állását visszajelentő áramkörök ágaznak el. Másrészt a (12) henger kontaktusai a (44) kefét, vagyis a főáramkör pozitiv sarkát a (62, 64) kefékkel, a (45) kefét, vagyis a főáramkör negatív sarkát pedig a (63) és (65) kelekkel kap-