26883. lajstromszámú szabadalom • Újítások varrógépeken

üreg a dugó két részében van kiképezve, oly módon, hogy a tű ne essék a tűrúd és dugó középvonalába, hanem — mikor a (2) csavar meg van húzva — a tű a tűrúdhoz viszonyítva, exczentrikus helyzetet foglal­jon el, tehát a tű a (G) tűrúdnak vezeté­keiben való forgatása által a hurokfogó­hoz és az öltés képező berendezés többi részeihez viszonyítva, pontosan beállítható legyen. Hogy a tűkarban kiképezett és a tű­rudat vezető vezetékeket olajozni lehessen, a tűrúd vezetékeinek szemben fekvő olda- j lain eme vezetékekkel párhuzamosan olaj­csatornák vannak kiképezve, melyek szi­vacs vagy más hasonló olajfölszívó anyag befogadására alkalmasak. Ezek a (24) olaj­csatornák a vezetékekkel (3) hasítékok út- i ján vannak összekötve, melyek a vezetéke­ken átnyúlnak és melyeken az olajcsator­nákból a vezetékekbe jut, úgy hogy a ve­zeték eléggé olajos lehet, a nélkül azon­ban, hogy a vezeték az olaj fölszívására szolgáló anyaggal érintkezhetnék. Az (e) szövet lenyomó talp a (25) rúdra van szerelve, mely a (C) kar végén kiké­pezett vezetékben mozog, mint az ily szö­vetlenyomóknál általában szokásos, azonban a rúd vezetésére és a nyomás szabályozá­sára szolgáló tagok az eddig szokásosaktól eltérően vannak kiképezve. A (25) rúddal párhuzamosan a (26) vezetőrúd van sze­relve, mely utóbbinak (4) ürege van, a mi­lyen a (27) csavar megy át; ez a nyomó­talp (29) rúgóját a kellő mértékben meg­feszítő (28) karmantyúba van becsavarva. A (26) vezetőrúdnak ezenkívül egy sor (8) ürege is van, melyek a (C) kar alsó kari­májára fekvő (9) ütköző peczek befogadá­sára alkalmasak. A (29) rúgó feszültségét az által, hogy a (9) peczket az egyik (8) üregből a másikba állítjuk, tetszés szerint lehet szabályozni. Gondoskodtunk továbbá oly új berendezé­sekről is, melyek a nyomótalpat a (29) rúgó feszültsége ellen fölemelik és melyek egy a gép mellső részén alkalmazott mű­ködtető tag segélyével a nélkül működtet­hetők, hogy a munkásnak kezét a kezelés alatt lévő árúról le keli emelnie. Ezt a nyomótalp emelőt a megrajzolt kiviteli alaknál a (30) emelő képezi, mely a (C) kar egyik végére van szerelve és melynek mellső vége a tűlemez fölött a munkás kezeügyében van elhelyezve, hátsó végepe­dig a (26) vezetőrúd (9) csapja alá nyú­lik, úgy hogy mikor a munkás a (30) emelő mellső végét lenyomja, annak fölső végét fölemeli, tehát fölemeli a (26) ve­zetőrudat, (25) nyomórudat és (e) nyomó­talpat is. A varrandó tárgy mozgatására a j szokásos, négyütemes (f) mozgatórúd szol­gál, mely a (g) tűlemez (31) kivágásában foglal helyet. Ezt az (f) mozgatórudat tet­szőleges módon lehet szerelni és működ­tetni, a rajz szerint a (32) rúd mozgatja j azt, mely rudat ismét egy az (S) tengelyre ékelt és a rúd mellső végére ható exczen­ter, továbbá a hátsó végére ható és a vízszintes (34) tengelyré ékelt (33) kai­mozgását az (S) tengely a (35) exczen­ter, a (36) exczenterrúd és a (34) ten­gelyre ékelt (37) forgattyú segélyével idézi elő. A szokásos és a tűlemez alatt sze­relt helytálló és mozgó (38 39) fonalve­zetők közül a (39) fonálvezetőt valamely ismert szerkezet működteti. A tű vezető a rajzon a tűlemez alatt ugyancsak látható, természetes azonban, hogy a tűvezető bár­mely ismert tűvezető lehet. A varrandó árú széleit föltűrő és a föl­tűrt széleket vezető szerkezet a következő: A varrógépen egy helytálló és egy mozgó kés van alkalmazva, a helytálló kés ak­ként van szerkesztve, hogy a (g) tűleme­zen egy (40) hasíték van kiképezve, mely­nek szemben fekvő végei konkáv fölületek szerint vannak alakítva és eme hasítékban az alulról betolt, a 2. ábrán látható (h) késpenge foglal helyet, mely akként van az alsó részén alakítva, hogy a hasíték konkáv fölületei által képezett üreget ki­töltse. A hasítékban a konkáv és konvex fölületek által pontosan beállított (h) kés­pengét alkalmas tag, legelőnyösebben a tíí­lemezbe becsavart (5) csavar rögzíti a ha­sítékban, mely csavar feje a fix késpenge fölső éle fölé nyúlik. A fix (h) késpengé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom