26883. lajstromszámú szabadalom • Újítások varrógépeken

vei együttműködő mozgó kés a 11. ábrán látható és egy az (i) pengét viselő (41) szárból áll, mely szár a (43) tengelyre ékelt (42) kar végén van megerősítve. A (43) tengelyt az (S) tengely a (43) ten­gelyre ékelt (46) forgattyú, (45) exczen­terrúd és (44) exczenter útján indítja len­gésnek. Hogy az (i) mozgó késpengét a fix (h) késpengével szemben be lehessen állítani, a (42) kart viselő (43) tengely a csapágyai­ban eltolódhatik, a mozgó késpengét pe­dig a (47) rúgó szorítja a fix késpengére. A (48) beállító csavar a (43) tengelyt és a mozgó késpengét a fix késpengével szem­ben beállítja, a (49) csavar pedig a ré­szeket a beállított helyzetükben rögzíti. Közvetlenül a tűvel szemben és a tű és (h i) kések között a (k) szövetvezető van elrendezve, mely a 10. ábrán részlet­rajzban látható és az öltés képezésére szol­gáló (1) ujjat viseli. A megrajzolt gép főleg kötött árúk, ne­vezetesen harisnyafejek varrására és sze­gélyezésére szolgál. Az ily árúknak széle egyszerűen le van vágva, az árúra magára rá van tűrve és evvel varrás útján egye­sítve. Erre a czélra külön a szél föltűré­sére és a föltűrt szél vezetésére szolgáló szerkezeteket alkalmazunk, melyek legelő­nyösebben az öltésujjon és a nyomótalpon i lehetnek kiképezve. Magától érthető azon- ! ban, hogy a leírt gép más módon létesí­tett foglalás varrására is használható, eb­ben az esetben csupán csak az szükséges, hogy az öltésujjat és nyomótalpat más mó­don képezzük ki. Az ily kötött vagy más árúk lemetszett szélét körülbelül 0.25 mm. szélességben a foglaló szélre kell tűrni, még pedig köz­vetlenül az előtt, hogy a foglalás fölvar­rását megkezdenők, e szélt azután a gép föltűrt és vele egyesítendő foglalásra haj­lítja és az öltő ujj és nyomótalp a kellő helyzetben rögzíti. Az öltések képezése az öltésujj fölött történik, az árú az öltésujj­tól az arra varrt foglalással együtt mozog tovább. A fölgyűrt szél és foglalás veze­tésére a nyomótalp (6) karimája szolgál, továbbá az öltő ujj és a nyomótalp (7) föl­gyűrő fölülete, mely az öltőujj alá nyúlik és a 10. ábrán világosan látható. A mű­ködési mód a 14. ábrából tűnik ki, mely az öltés képezése előtt az árút metszetben ábrázolja, (x) a foglalás, (y) a szövetszél, melyet az (x) foglalásra kell varrni. A gép működési módja a szerkezetből kitűnik, ha a hurokfogó működési módját a 16—20. ábra alapján részletesen ismer­tetjük. A 16. ábrán a hurokfogó elmozdulásá­nak egyik végpontjában van és épen a tű alatt foglal helyet, hogy a tűn lévő hu­rok megfogását megkezdje, a hurokfogó forgattyújának (1) forgattyúcsapja a (21) vezeték végén áll. Ebben a helyzetben a hurokfogó (c) szárnya közvetlenül a tűhu­rokkal- áll szemben, úgy hogy a lényegé­ben egyenes irányú továbbmozgásánál a hu­rokfogó szárnya a tűhurokba belép, a tű­nek pedig a tűlemez alatt kis távolságban lévő hurokfogó szárnya felé csak kis el­mozdulást kell végeznie. Az (F) rúd a 16. ábrán látható helyze­téből jobb felé mozog, mint az a rajzokon látható, ekkor a hurokfogó lejtős helyzet­ben lévő szára a lejtős (19) hüvellyel együtt a tű felé mozog. A (21) vezeték alakja olyan, hogy a hurokfogó mozgásá­nak emez első szakában a hurokfogónak fölfelé mozgását nem idézi elő, hanem a hurokfogó lényegében vízszintes vonalban mozog tovább és a tűhurokba lép be, a ré­szek helyzete ama pillanatban, melyben a hurokfogó (c) szárnya a tűhurokba belép, a 17. ábrán látható. A (d) tű a hurokfogó eme mozgása közben alig végez elmozdu­lást. A tű a 17. ábrán látható helyzetéből fölemelkedik és a (21) hasíték görbe vo­nalú szakasza hat az (1) forgattyúcsapra, mikor az (F) hurokfogó jobb felé tovább mozog, tehát a hurokfogó fölemelkedik, a tűlemez fölé jut, a tűn lévő húrokon át halad, úgy hogy ez a hurokfogó hajlásán fekszik, a részek pedig a 18. ábrán lát­ható helyzetet foglalják el, melynél az (1)

Next

/
Oldalképek
Tartalom