26832. lajstromszámú szabadalom • Kormányozható repülőgép

_ 4 _ feszültsége 4 atmoszférát meghalad. Ily . módon a fűtés a leggazdaságosabban ki- j használtatik. A (J) kupolát a pontozottan jelzett tartó­gerendák és az összes, a jelen példában 112 függélyes cső támogatja, melyek alúl egymással vízszintes csövek által összekötve a kénessavat (S02 ) tartalmazzák. A fűtést 1—4 lánggal az(L) égőben eszközöljük, mely­ben a rajzban látható 4 kis csőben elég­hetetlen aszbesztből való belek foglaltatnak, melyeket a mótor mögött lévő petróleum­tartó táplál. A belekben még finom csövecs­kék vannak, melyeken keresztül közön­séges levegőt, vagy pedig magasabb hő­mérsék elérése czéljából nyomás alatt oxigéndús levegőt vezethetünk a lángokhoz. A közös petroleumvezető cső négy csö­vecskébe ágazik, melyek bőségét a láng nagyságához képest kell méretezni, ugyanez áll a levegő bevezetésére nézve is. A pet­roleumcsap elzárásával vagy kinyitásával egyidejűleg záródik vagy nyílik a levegő vezeték is. Hogy a mótor hirtelen megállításánál a gőzfejlesztés gyorsan megszűnjék, az égő­ben a négy lángcsövecske között látható (0) csőbe hideg levegőt hajtunk be. E cső csapjának nyitásával egyidejűleg a (K) szellentyűk is megnyittatnak. A lángok meg­gyújtása a kazáncsöveken át kívülről be­felé ferdén vezetett lecsavarolható, de kö­zelebbről körül nem írt cső által történik; a lángok eloltása a petróleum megvonása által. A tüzelés alkalmával az égőfej fölött lévő tűzálló (M) híd izzóvá válik és lika­csain keresztül semmiféle el nem égett ré­szecskét át nem bocsát. A túlhevített kénessavas gőzök a (J) gőz­kupolából a motornak (a) űrös tengelyében lévő (b) csőágakon keresztül az (li-51 ) kamrákba ömlenek és ezekből teljesített munka után az (f) kamrákba, aztán az (s) nyílásokon át a (P) kondenzátorba áram­lanak. Itt azáltal válnak ismét folyadéko­nyakká, hogy a helytálló (P) kondenzátor körül egy külső (T) köpeny, az (S) és (W) fogaskerekek közvetítésével gyorsan forgat­tatva, hideget gerjeszt. A kondenzátor (V) biztosító szeleppel van ellátva. A folyékotiy sav a kis nyilak irányában a (P) konden­zátor feneke mentén a nagy (P2) kiömlési nyílásokban lévő kis (Pl) csövekbe ömlik, aztán a (P3) csőben összegyűlve az üreges tengely belső fala mellett az elgőzölög­tetőbe visszavezettetik. A turbinadob palást­jának szélső rézsűi (U)-nál fogakkal vannak ellátva, melyek az (R) és (Q) fogaskerekek kúpos részébe kapaszkodnak, míg a kerekek koszorúinak fogai egymásba kapcsolódva, forgásukat (C) hajtókerékkel közlik; az át­tételi arány 1 :3. A (C) hajtókerék fogai az (S) fogaskerék­nek (X) koszorúban elhelyezett peczkeibe fogódzva, ezek és a (W) fogaskerék köz­vetítésével a (T) kondenzátorköpenyt a tur­binadob forgásánál 165-szörte gyorsabban forgatják; mivel pedig a (P) kondenzátor és (T) köpeny közti térbe szolgáló (Y) lég­bevezető nyílások kisebbek, mint az (Yl) kibocsátó nyílások, így légritkítás által a kondenzáczióhoz szükséges hideg fejlesztetik. A 16. ábra alaprajzban az elgőzösítőben lévő csöveknek helyzetét mutatja, középen az (L) égővel, a tűzálló (M) híddal. (H) hen­gerrel és (Z) választófallal. A 17. ábra a (14) hajtókerék berende­zését mutatja; ezzel legkisebb súly mellett az áttételi viszony nagy változékonyságát és a levegőnek a keréken át való szabad járását czélozzuk. A hajtókerék két, közös (cl) aggyal bíró, 140—140 cm. átmérőjű. (a5) és (bő) fogkoszorúból áll. A csavar­menettel ellátott 3 cm. külső átmérőjű, 6 mm. vastagságú falazattal bíró varrat nélküli aczélcsőből előállított küllők a fog­koszorúkban és az agyban forgathatólag vannak ágyazva. A (kl) csavaros küllők elforgatása által az 54 cm. hosszú, 10 cm. széles és 5 cm. vastag (dl) keményfa-talp­rudak (el) aczélanyabetéteik segélyével följebb és lejebb csavaroltatnak, mi által 48 cm. és 128 cm. között váltakozó átmé­rőjű talpkerületeket kaphatunk. Mindenik (kl) küllő agyán egy 7 cm. átmérőjű kis fogaskerék van alkalmazva, s az egymáshoz tartozó küllők fogaskerekeit még egy-egy oly nagy (hl) fogaskerék köti össze, úgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom