26736. lajstromszámú szabadalom • Mérőóra tolósúlyos mérlegekhez

az óramű meg nem akasztatik, a mikor is az elforgó exczenter által kapcaoltatnék ki, úgy hogy a (10) peczek a pályájába fekvő megfelelő fogra feküdhetnék, minek követ­keztében a (10) peczeknek a kilincskerék fogain való csúszása s ennélfogva elkopása elkerülhető volna. Ha az óramű, illetve a mérőóra, melynek az illető mérleghez való tolósúlylyal egyenlő súlyúnak kell lennie, a mérlegrúdon annyira előremozgott, hogy az egyensúly beáll, akkor a mérlegrúd az egyensúlyi helyzet­ben süly ed és pedig a (g) súly befolyása alatt idő előtt, a mikor is a (37) állító csa­varnak a (35b) emelőkarra való befolyása megszűnik, úgy hogy az (E) exczenter a (32c) fékező tuskót a (32) emelő közvetíté­sével a (31) tárcsához nyomja s az óramű kerékszerkezetét megakasztja, mely meg­akasztás a mérlegrúd idő előtti sülyedése következtében a kellő időben mehet végbe. Az óramű megakasztása oly módon is eszközölhető volna, hogy a (35) emelő vala­mely megakasztó szerkezet segélyével a nyitott helyzetben tartatnék, melyből a mér­legrúd elhajlásánál kimozdulna, minek meg­történtével a (g) súly az exczenterre, illetve féktuskóra hatását kifejthetné. Ekkor azon­ban a mérlegrúdnak valamely külön súly stb. hatása alatt kissé idő előtt lefelé kel­lene lendülnie, hogy a kellő időpotban való megakasztás létesíthető legyen. A (c) tengelynek elég nagy áttétele kö­vetkeztében a megakasztás pillanatában esetleg föllépő csekély különbségek a mérő­órának az egyensúlyi helyzetbe való beállí­tására nézve nem bírnak jelentőséggel, úgy hogy a megengedett hibahatárok nem lé­petnek át. Azonkívül a megakasztás köny­nyen és simán megy végbe, mivel a (c) ten­gelyre való nagy áttétel ezen tengelyt igen érzékennyé teszi. Ezen okból a (26b) emelő­kar az állító csavarfal a (28) exczelterre fekszik, mely a (29) emelő s annak (29c) rúdja révén a (30) spirális tárcsával áll összeköttetésben. Ugyanis a (8) hajtórugó megereszkedésének megfelelően, mely azon­ban az óramű teljes eltolása esetén is csak egy tekerülettel történik, az (S) csúszó rúgó feszültsége is megszűnik, mivel az állító csavarnak az exczenteren való támaszpontja a (28) exczenternek a (30) spirális tárcsa által a (29c) rúd és (29) emelő közvetíté­sével létesített elforgatása következtében a csavartól eltávozik, úgy hogy a (26a) emelő­kar megfelelően kisebb nyomást gyakorol az (S) rugóra. A föntebbi szabályozó szer­kezet helyett más szerkezet, például egy szabályozó széllapát is alkalmazható volna. Ha a súly kiegyenlíttetett s ennélfogva az óramű megakasztatott, tehát a mérőóra a mérlegrúd egyensúlyi helyén megállott, akkor a (20) számlap beosztásáról a súly­egységek (például 100 kg.-ok száma) leol­vashatók, míg a (12) mutató a fölső (4a) beosztáson a (19) mutató által föltiintetett egységeken túlföllépő egység törtrészeit mutatja. A súly leolvasása után, illetve egy új mérés előtt a mérőóra az egyensúlyi (kezdő) helyzetbe visszavezettetik, miközben a hátra­tolást a tolókaron elrendezett (A) ütköző határolja. A mérőórának a kezdő helyzetbe való visszavezetése alkalmával az egység­mutató szintén visszaforog a zérus hely­zetbe s ugyanez történik a törtrészek muta­tójával is. Ez utóbbi a (14) emelő saját súlya folytán tér vissza ezen helyzetbe, miközben a kilincs a (9) kerék fogait át­ugorja, s csak a kerék megállásánál ugrik be ismét a megfelelő fogba. A mérőóra visszatolása alkalmával a (K) körömkapcso­lás is kiugrik, úgy hogy a (c) teugelynek kell forognia. Az óra önkényes megindulását az által akadályozzuk meg, hogy a mérleg­rudat a (38) megakasztó emelő segélyével rögzítjük. A mérőóra visszatolása által a hajtórúgó is fölhuzatik, úgy hogy kulccsal való kü­lön fölhúzásra nincs szükség. A mérőóra által automatikus tulajdonsá­gokkal fölruházott mérleg lehetővé teszi a mérés helyességének ellenőrzését az isme­retes mérlegnyelvek segélyével, melyek­helyes beállításnál s a mérlegrúd kilengése után egymással szembe állanak. Azonkívül a mérőóra a mérleg érzékenységét isellen-1 őrzi, a mennyiben mihelyt a mérlegrúd

Next

/
Oldalképek
Tartalom