26625. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép
4 — A 4. ábrán látható kiviteli alaknál a gép szerkezeti magassága lényegesen kisebb, mint az előbb leírtnál, a mennyiben az (u) segédhenger, melyen az(ul) dugattyú mozog, oldalt a (b) gőzpalástban van elrendezve. Az (r) karmantyú egy himba egyik végével, az (ul) segéddugattyú pedig annak másik végével van összekötve, az (ul) segéddugattyú keresztfeje az (y) vezetékben van vezetve, bár a segéddugattyú majdnem minden esetben csakis a középvonala irányában fejt ki erőt. Természetes, hogy a föntebb leírt és a kitűzött czél elérésére szolgáló szerkezeti részek sokféleképen módosíthatók. így pl. ide-oda mozgó dugattyú tolattyúk helyett forgó, vagy lengő sík tolattyúk vagy szelepek használhatók, a hajtórudak és exczenterek által képezett vezérművek pedig elektromos, lég- vagy víznyomásos vezérművekkel is helyettesíthetők. Ép úgy lehet a szelepeket, melyek a munkadugattyú két oldalán levő terek között kapcsolatot létesítenek, megfelelő zárótagokkal együttműködő oldalcsatornákkal is helyettesíteni és a gépet fekvő vagy lejtős helyzetben levő gép gyanánt kiképezni. Bár a munkadugattyú visszafelé mozgását a leírt kiviteli alaknál egy segéddugattyú idézi elő, bizonyos esetekben más szerkezet is használható erre a czélra, így pl. kis munkabírású gépeknél egy rúgó, dinamógépeket hajtó gépeknél valamely elektromos berendezés és víz- vagy légszivattyút hajtó gépeknél a víz- vagy légnyomás, esetleg a dugattyú súlya stb. Nagy gépeknél a különböző rugókat légüres vagy sűrített levegővel telt terek helyettesíthetik. Végül ugyan- 1 arra a tengelyre több gép is hathat, melyek kompundgép gyanánt hathatnak, vagy melyek a forgás egyenletesebbé tételére szolgálnak, vagy végül a gép reverzálását teszik lehetővé, oly módon, hogy az egyik gépet kikapcsoljuk, a másikat pedig bekapcsoljuk, míg egyszerű gépeket általaban nem lehet reverzálni. A mi már most a gépünk előnyeit illeti, melyeket az a többi ismert gépekkel szemben fölmutathat, a következőket említjük föl: í Első sorban is fontos az, hogy a dugattyú ' változó löketet végezhet. Tényleg, ha az 5. ábrán látható munkadiagrammot vesszük szemügyre, melynél egy bizonyos meghatározott expanziót veszünk alapul, azt tapasztaljuk, hogy a munka csökkenése csak akként sikerül, hogy vagy a beömlő gőz nyomását, vagy pedig az expanzió időszakátcsökkentjük. Úgy az egyik, mint a másik esetben az expanzió görbéje a légköri nyomásnak megfelelő egyenest a löket végpontjának megfelelő pont előtt fogja metszeni, tehát a dugattyú előre mozgásánál a mögötte levő térben a gőzt megritkítja, mi munkát fogyaszt, sőt abban az esetben, melyben a ritkítás foka a gőzsűrítőben uralkodó nyomás alá sülyed, üzemzavarra is okot ad. Tehát állandóan ugyanavval a lökettel dolgozó gépnél azt az expanziót, melynél a gép teljes terhelés esetében a legkedvezőbb hatásfokkal dolgozik, a munkaszükséglet kisebbedésénél kisebbíteni nem lehet. Oly gépnél azonban, melynél a dugattyú visszafelé mozgását akkor kezdi meg, mikor a dugattyú két oldalára hato gőznyomás egyenlővé válik, a löket változhatlanságából származó hátrányok föl nem léphetnek. Ez azonban megköveteli, hogy a dugattyú a főtengellyel oldható kapcsolatban legyen, mit mi a rajz szerint alkalmazott kilincsmű használatával érünk el, de mit más módon is el lehetne érni. így pl. ugyanezt a czélt akként is elérhetnők, hogy két hengert alkalmazunk, melyek között a dugattyúrúd át van vezetve és melyek egyike a főtengelyre van ékelve, másika pedig laza és csak arra szolgál, hogy a dugattyúrudat az ékelt hengerre 1 szorítsa. Az 5. ábrán a pontozott vonalak azt ábrázolják, hogy ha a bevezetett gőz mennyiségét az eredeti mennyiség 1 /3 részére csökkentjük, a löketet is egy harmadra kell csökkenteni, ép úgy felére kell csökkenteni a löketet, ha a bevezetett gőzmennyiséget az eredeti felére csökkentjük. Ha tehát a löket ii aga is változó és a dugattyú akkor kezdi meg visszafelé mozgását, mikor a két fölületére azonos nyomás hat, a 6. ábrán látható diagrammokat kapjuk, melyek munka-
