26625. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép

- 5 -területének összege jóval nagyobb az 5. ábrán látható diagramm munkaterületénél, úgy hogy ily módon a gép munkabírása növekedik, anélkül hogy annak méreteit is nagyobbítani kellene. Ama berendezés, mely a dugattyú löketének megváltoztatását engedi meg, egyértékű oly berendezéssel, mely a henger térfogatának megváltoztatását engedi meg, tehát a gépet igen előnyösen alkalmazhatóvá teszi amaz esetekben, hol a munkaszükséglet nagyon változik, pl. a vontatógépeknél, sok ipari gépnél, stb. A találmány egy másik lényeges előnye az, hogy a munkakamara a gőzsűrítővel soha sem közlekedik közvetlenül. Közönséges gőzgépeknél a munkakamara fölváltva a kazánnal és a gőzsűrítővel van összekötve, ez a két időszak egymással egyenlő, a gőzpalást pedig mindkét időszakban friss gőzzel van töltve, mely a mechanikai munkává átalakított hő okozta hőveszteségek pótlására szolgál. A gőzpalást tehát a munkaszakasz alatt igen előnyös, azonban az alatt, míg a gőzhenger a gőzsűrítővel közlekedik, csak hőveszteségeket okoz, minthogy azonban a munkát végző gőz és a gőzpalást hőmérséklete között a különbség jóval kisebb, mint a gőzsűrítő és a gőzpalást hőmérséklete között, a gőzpalást főleg a gőzsűrítő fűtésére fog szolgálni. Találmányunk szerint a gőzhenger egyrésze tényleg zsilipkamara gyanánt szolgál a munkakamara és gőzsűrítő között, tehát a föntebb jelzett hátrányokat tetemesen csökkenti. Ez a berendezés nem csak a leírt, hanem bármely más gépnél is alkalmazható, ha a gőzhenger egy részét, vagy még előnyösebben egy külön kamarát használunk ily zsilipkamara gyanánt. A géppel elért többi előnyök már ismeretesek, azonban itt együttesen lépnek föl. Nevezetesen ismeretes a gőznek hirtelenül, a dugattyú felületére merőleges sugarakban történő bevezetése, de az ily gépeknél — ha azok forgattyús gépek gyanánt vannak kiképezve, — az erőátvitel ebben a pillanatban zérus, mert a rudazat teljesen meg van nyújtva, tehát erőt egyáltalában nem vihet át. Czélszerű azonban, ha a főtengely csapnyomásait abban a pillanatban, melyben az hasznos munkát nem vehet föl, nem fokozzuk. Azonban azáltal, hogy a gőzt hirtelenül a dugattyúra merőleges sugarakban vezetjük be a gőzhengerbe, a gőznyomáson kivül a gőz kinetikai energiáját is átvisszük a dugattyúra, mely kinetikai energia igen tetemes, így pld. 6 kg. másodperczenként csak 300 m. sebességgel áramló gőzből a kinetikai energia hasznosításával 27522 m. kg. munka vonható el. Mint azonban föntebb megmutattuk, ez a munka csakis akkor hasznosítható, mikor a gép nincs a holt állásában, mert egyébként ez a munka káros hatású és sokkal előnyősebb, ha azt hővé alakítjuk át, amennyiben néma dugatytyúra merőleges, hanem avval párhuzamos sugarakban vezetjük be a gőzhengerbe. A gépünk szerkezete megengedi, hogy a gőz kinetikai energiáját közvetlenül értékesíthessük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzgép vagy általában sűrített gázzal hajtott gép, azáltal jellemezve, hogy a dugattyú munkalöketének kezdőpontja állandó, annak végpontja változó és az által van meghatározva, hogy a dugattyú hátsó fölűletére ható nyomás egy bizonyos meghatározott értéket vesz föl, jellemezve továbbá azáltal, hogy a dugattyúrúd a gép főtengelyével egy kikapcsolódó áttevés (kilincsmű stb.) útján van összekötve, a dugattyút munkalöketének befejezte után egy ellentétes irányban ható erőt előidéző szerkezet (rúgó, segéddugattyú stb.) vezeti vissza és hogy a géj) szabályozását a bevezetett gőz nyomásának változtatása idézi elő. 2. Változó hosszúságú munkalökettel bíró gőzgép az 1. igény szerint, azáltal jellemezve, hogy a gőz bevezetése a munkalöket kezdőpontjánál hirtelenül történik. 3. Változó hosszúságú munkalökettel biró gőzgép az 1. igény szerint, azáltal jellemezve, hogy a gőzhenger munka kamaráját a gőzsűrítőtől a gőzhenger másik, a dugattyút munkalökete végén befogadó és zsilipkamara gyanánt szereplő kamarája választja el. PALLA8 BE82\<ÉNM Áfl8A8Ati NYOMDÁJA BUDAP6.8 ífc« (2 rajzlap melléklettel.)