26400. lajstromszámú szabadalom • Expanziós gőzgép és szivattyútelep

- 3 bal végpontjába érkezett és elmozdulását jobb felé újból megkezdi, tehát a föntebb leirt mozgások újból ismétlődnek. A találmány szerint szerkesztett tolattyús vezérmű annyiban előnyös, hogy az egyik gépoldalon levő dugattyú rövidebb lökete nem idézi elő a másik gépoldalon a gőzbeömlés elzáródása időpontjának és az admisszió szakasz megrövidülését, mi duplex gőzgépeknél igen előnyös, mert ezeknél az admisszió szakasz megrövidülése a gép másik dugattyúja löketének megrövidülését és ez ismét az első henger admisszió szakaszának újabb megrövidülését idézi elő, ngy hogy a gép két dugattyúja végre rendkívül rövid löketeket végez, tehát munkát alig fejt ki. A leírt tolattyús vezérmű akként képezhető ki és állítható be, hogy az egyik gépoldal dugattyúja löketének megrövidülése ne befolyásolja a másik gépoldal admisszió szakának időtartamát, sőt ellenkezőleg, a másik gépoldalon levő hengerbe a gőz teljesen szabályosan áramoljék be és a dugattyú teljes löketét végezze el, úgy hogy végűi az egész gép teljes lökette! dolgozzék. Bizonyos esetekben azonban előnyösebb, ha a tolattyús vezérművet akként állítjuk be, hogy a gép egyik oldalán levő dugattyú rövidebb lökete a másik oldalán levő henger admisszió szakának megfut zabbodásátidézze elő, úgy hogy eme hengerbe nagyobb nienynyiségű gőz jusson be és a gépnek a rövidebb löket okozta kisebb teljesítménve ily módon fokoztassék. Az admisszió szakasz meghosszabbodása azonban bizonyos, a vezérmű által meghatározott határon túl nem mehet végbe, tehát a dugattyú nem íitközhetik a henger fenekébe. A 7. ábrán sematikusan ábrázolt tolattyús vezérművön azt mutatjuk be, hogy a (b) dugattyú löketének megrövidülése minő módon idézi elő az (A) henger tolattyújának hosszabb ideig tartó nyitását. A 7. ábrán látható helyzetnél a (b) dugattyú löketének háromnegyed része után megállott, tehát a gép az 5. ábrának megfelelő helyzetben van A tolattyúk és az ezekhez tartozó rudak ama helyzete, melyet azok a (b) dugattyú löketének megrövidülésénél foglalnak el, teljesen kihúzott; ama helyzete pedig, melyet azok akkor foglalnak el, mikor a dugattyú löketét teljesen befejezi, vonalkázott vonalakkal vannak ábrázolva. Világos tehát, hogy a (b) dugattyú löketének megrövidülésénél a (h) tolattyú az (A) hengerhez vezető (2) csatornát még nem zárta el és a gőz beáramlása csakis a (k) vezéremelő további elmozdulásánál megy végbe, tehát az admissziószak ebben az esetben valamivel hosszabb, mint mikor a dugattyú löketét teljesen befejezi és mikor a (11 12) rudak a vonalkázva ábrázolt helyzetüket foglalják el. tehát az admissziószak már régen befejeződött. A találmány szerint a vezérmű beállításával, illetőleg a (12) rúd hosszának megfelelő szabályozásával az expanziószakot akként szabályozhatjuk, hogy a feszültség hasznosítása, tehát az expanzió lehetőleg kedvezően történjék. A vezérmű beállítását a (12) rúd hosszának megváltoztatásával végezzük, magától érthető azonban, hogy ekkor a (3) szabályozó szerkezetet bármely más szabályozó szerkezet is helyettesítheti, így pl. a (12) rúd és (k) vezéremelő között kapcsolatot létesítő csap a 12 rúdon eltolható lehet, miáltal ugyanazt a hatást érjük el, mint a (3) szabályozó szerkezettel. Ha a gépnek csak kis munkát kell kifejtenie és ezért azt nem akarjuk expanzióval járatni, a (23) hajtórúd leszerelésével a (k) vezéremelő és a dugattyúrúd között a kapcsolatot megszüntetjük, a (k) vezéremelőt a középállásába állítjuk és a (12) rudak hosszát maximálissá tesszük. A 8. ábrán látható kiviteli alaknál az (i) és (k) vezérkorongok fordított állásban vannak, a mennyiben az (i) vezérkorong a henger fölső oldalán és a (k) vezéremelő az (i) vezérkorong alatt van elrendezve. Eme kiviteli alaknál az egyik (11) rúdnak ugyancsak beállító szerkezete van, az ábrázolt kiviteli alak működési módja pedig a leírtéval egyezik meg. Ha eme tolattyús vezérműnél a gépet expanzió nélkül akarjuk járatni, a (k) vezéremelő és a dugattyúrúd között a kapcsolatot megszakítjuk a