26323. lajstromszámú szabadalom • Szavazatszedőgép
rendezve fölírva találja, ép úgy ama kérdéseket is, melyek eldöntésére az ügyrend szerint szavazni kell. A legfölső vízszintes sor a lajstromtól független szavazatok leadására szolgál, tehát a választó eme sor használatával oly egyénekre is szavazhat, kik hivatalosan jelölve nincsenek. Az első és utolsó oszlop arra szolgál, hogy azokban a pártok jelvényei elhelyeztessenek (lásd az 1. ábrát), ha a jelöltek a pártok szerint vannak csoportosítva. A baloldali második berendezés (1. ábra) a lajstrom szerint szavazó berendezés, míg a többi berendezés az egyes tisztségek betöltésére szolgál. A jobboldali második berendezés a kérdést eldöntő berendezés (1. az 1. ábrát). A lajstrom szerint való szavazásnál az illető szavazó a kulcsot a szavazógép ama reteszébe dugja, mely ama párt jelöltjeinek felel meg, melyre leszavazni kíván, ez a retesz az illető föliratos lap közepén elrendezett kivágás mögött fekszik (lásd az 1. és 18. ábrát) és a kulcsot élőiről nézve az óramutató forgásirányában jobbra, (tehát a 2. ábra szerint balra) egy félfordulattal (180n -kal) elforgatja. Minthogy a kulcs a (4) retesz mellső oldalán lévő (4x) üregben foglal helyet, forgásánál a (4) retesz is elfordul, a retesz alsó (5) szárnya (lásd a 15. és 2. ábrát és a 3. ábrán a jobboldali berendezést), a szomszédos (j) szán (6) kivágásába fogódzik és további forgásánál pedig a (j) szánt fölemeli, míg az a kulcs félfordulatának befejezte után a 4. ábrán látható jobboldali szánnak megfelelő helyzetbe nem jut. A retesz fölső szárnya a szomszédos (24) elreteszelő szán kivágásába fogódzik és forgása közben ezt a szánt lefelé nyomja (lásd a 3. ábrát). A (26) emelő a (24) szán mozgását a (25) csíkra viszi át és (a (j) szán (q) peczke által támogatva) a (25) csík fölemelkedését idézi elő. A (25) csík fölemelkedése a (28) fogaskerék mozgását vonja maga után, a (108) szán harántirányú mozgása pedig a (108) szán (110) nyújtványait az egyénenként való szavazásra szolgáló berendezés (s) csíkjának (111) peczkei fölé állítja, tehát ezt a berendezést is elreteszeli. A kérdést eldöntő berendezés el nem reteszelődik (lásd a 2. ábrát), minthogy ennek (s) csíkján (11) peczkek alkalmazva nincsenek, ha azonban ezt a berendezést a peczkek becsavarásával szabványos berendezéssé alakítottuk át (lásd a 20. ábrát), ez is elreteszelődik. A (w) jelző lemez ama részén, mely rendesen a (10) nyílás alatt elfödve fekszik, egy kereszttel vagy (X) betűvel van jelezve (1. az 1. ábrán jobbfelől a negyedik berendezést, mely a gép mellső oldalán fekvő részeket tünteti föl a kulcslyuk-csík eltávolítása után). Mikor a (j) szán fölemelkedik, a (w) jelzőlemez is fölemelkedik vele a (g) lemez ellenkező oldalán (1. a 13. ábrát) és az (X) jel láthatóvá válik a (10) nyílásban. Ez a (10) nyílás a berendezés baloldalán van, úgy hogy a szavazó karja és keze nem födi el a jelző lemezt, mikor a szavazó a kulcsot forgatja. Ennek következtében az (X) jelről a szavazó fölismerheti, hogy melyik reteszt forgatta. A retesz egy félfordulata után a fölső (5) szárnya a (24) elreteszelő szán nyújtványába ütközik, tehát a reteszt tovább forgatni nem lehet, míg az alsó (5) szárnya a (j) szán nyújtványába ütközik. Ezért egy bizonyos számláló mű egyszerre csak egy szavazatot jegyezhet föl. A (4) retesz a számláló mű mozgató kerekének (7) tengelyére van fölékelve, a (4) retesznek az óramutató forgásirányában végbemenő félfordulata pedig azt idézi elő, hogy az egységkerék egy tizedfordulatot végez. A reteszt többé nem lehet az óramutató forgás értelmében forgatni, lehet azonban avval ellentétesen, vagyis visszafelé forgatni és így a szavazatot visszavonni, vagy a téves szavazatot helyesbíteni. Ezt az teszi lehetővé, hogy a retesz egy félfordulata után a fölső (5) szárny a (j) szán (6) kivágásába fogódzik, az alsó (5) szárny pedig az elreteszelő szán kivágásába, míg a retesznek az óramutató forgásával ellentétes fél fordulata a számláló művet akként működteti, hogy az a följegyzett szavazatokból egyet levonjon, a részek pe-
