26105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés chloralkáliák elektrolytos elbontására

kedése miatt az (m) kamarából a (k) kamarában kevesebb folyadék szivárog át. Az (m) közbekapcsolt kamarában az elméleti fejtegetésekben fölemlített magasabb fémoxidot, pl. a kobáltszuperoxidot is berakjuk, mi legelőnyösebben akként történik, hogy horzsakő darabokat kobáltnitráttal itatunk, azután ezeket kiizzítva az (m) kamarába lazán berakjuk. A kamarában lévő folyadék fölmelegítését legczélszerűbben a 3. ábrán látható módon, nem magában a berendezésben végezzük, a lehűlt sósvizet pedig az (m) kamarából a (b) csővezetéken vezetjük a (c) tartályba, melybe a friss sóoldat a (d) csapon folyik be. A (c) tartályból a sóoldat tetszőleges (e) fűtőszerkezetbe és innen az (f) tápláló tartályba jut, melynek magassági helyzete szabja meg a hydraulikus nyomás nagyságát, mert eme tartályból folyik a sóoldat a (g) vezetéken az (m) kamarába. -A (b) csővezetékből vehetjük el azt a sóoldatot is, mely a (k) katóda-kamarában lévő oldat pótlására a

ziikséges. ebből a czélból egy (h) zárószerkezet van alkalmazva, mely lehetővé teszi, hogy a katódakamara legfölső rekeszébe alulról sóoldatot vezessünk be. Az (a) anóda-kamarában a sóoldat hasonló keringést végez, mint az (m) közbekapcsolt kamarában. Az (i) csővezeték, mely fölfelé irányult könyöke meggátolja, hogy az (a) kamarában lévő folyadék szintjének sülyedésénél az (a) kamarából chlór szálljon el, az (1) készülékhez vezet, hol az oldat sótartalma önműködően pótlódik, míg az (n) szivattyú a folyadékot az (o) tartályba emeli, honnan az a (q) vezetéken tér vissza az (a) kamarába. A 3. ábrára vonatkozólag még meg- i jegyezzük, hogy az (r) csövecskén száll el a katóda-kamarában keletkezett hydrogén, az (s) csövecskén pedig az anóda-kamarában fejlődött chlór az anódát (mely pl. szénből készült) (t) betű jelzi. A leírt berendezések egy sorát közös csővezetékek útján ugyanabból a tartályból táplálhatjuk, ép úgy, a mint az egyidejűleg üzemben tartott berendezéseknek közös (e) fűtő- és (1) oldattelítő készülékük is lehet. A magyarázataink kiegészítésére még a 4. ábrán függélyes metszetben és az 5. ábrán vízszintes metszetben a berendezés egy szerkezeti kiviteli alakját is bemutatjuk. Első sorban megemlítjük, hogy az (m) közbekapcsolt kamarát nemcsak két lyukacsos (p) és (pl) fal, hanem lyukacsos anyagból készült egyetlen falban kiképezett csatorna vagy csatornacsoport is alkothatja, továbbá, hogy a berendezést nem kell okvetlenül négyszög keresztmetszettel készíteni, hanem annak alapalakja henger is lehet. A 4. és 5. ábrán ily szerkezet látható. Ennél a lyukacsos falat egyes egymásra fektetett és szorosan egymásra sajtolt alkalmas anyagból, pl. azbesztből készült korongok alkotják. Az egyes korongoknak közepükön egy köralakú kivágásuk van, melyek a berendezés egész hosszán végignyúló, egyenletes átmérőjű és az (a) anódakamarát képező fúratot alkotnak. A korongok mindegyikén ezenkívül a középponttól egyenlő távolságban több más nyílás is ki van képezve, melyek a korongok egymásra rakásánál ugyancsak egymásra esnek és ily módon a közbekapcsolt kamara gyanánt szereplő csatornákat alkotják. A közbekapcsolt (m) kamara és a (k) katóda-kamara egyes rekeszei között a falvastagság változását oly módon létesítjük, hogy a korongok átmérőjét az oszlop különböző szakaszain különbözőre vesszük. A lyukacsos falú kamara egyes szakaszait az (u) palakorongok választják el, melyeknek ugyanakkora átmérőjük és ugyanoly fúrasaik vannak, mint az azbesztkorongoknak, úgy hogy az (a) anóda-kamara és az (m) közbekapcsolt kamarák a berendezés egész hosszán végig i nyúlhatnak. A leírt lyukacsos falú kamara az (a) anóda-kamara fenekét képező (v) palakorongon áll, melynek oly módon elrendezett áttörései vannak, hogy az összes (m) közbekapcsolt kamarák egy az öntött vastalapzatban kiképezett, gyűrűalakú gyüjtőkamarával közlekedjenek. A (g) cső ezt a gyűrűalakú kamarát a tápláló szerkezettel köti