26000. lajstromszámú szabadalom • Körkemencze

Megjelent 1902. évi deczember hó 15-én. MAGY. SZABADALMI fitt SZABADALMI LEIRAS 2H000. agái ír . XVll/c. OSZTÁLY. Körkemencze. SULCZER GUSZTÁV TÉGLAGYÁRI MŰVEZETŐ ÉS FÁBIÁN ILLÉS TISZTVISELŐ PlLIS-MARÓTHON. A szabadalom bejelentésének napja 1902 junius hó 11-ike A találmány tárgyát körkemencze képezi, melynek rendkívüli előnye abban áll, hogy az összes egy kamrába rakott téglák egyen­lően és egyenletesen hevíttetnek föl s a tüzelő-anyag a téglákkal nem érintkezik, a tüzeléshez szükséges levegő előmelegítés czéljából néma márkiégetett izzó téglákon vezettetik keresztül, hanem külön e czélra szolgáló csatornában. A teljesen egyenle­tes és egyenlő hevítés teszi lehetővé azt, hogy jelen kemenczében még a legnagyobb figyelmet igénylő dísztéglák is tömegesen kiégethetők. A kemenczének szerkezete a csatolt raj­zon látható, a hol is az 1. ábra a kemencze egy részének fölül­nézetét és vízszintes metszetét tünteti föl, a 2. ábra az 1. ábrának X—X vonal sze­rinti, a 3. ábra Y—Y vonal szerinti és a 4. ábra Z—Z vonal szerinti metszetét, az 5. ábra U—U vonal szerinti metszetét ábrázolja. A körkemencze, mint ismeretes, a kürtő és ehhez vezető csatorna által elválasztott két teljesen szimmetrikus* részből áll. A kemencze függélyes (a) és (b) válasz­falak által (c) és (d) kamrákra van osztva, melyek közül a (c) kamrák az égetendő anyag fölvételére szolgálnak, a (d) kam­rák pedig a tüzelőtért képezik. A (b) fal előtt a (c) kamrában még egy (bl) tűzfal is van, mely azonban nem nyú­lik föl egészen a (c) kamra tetejéig, úgy hogy a (b bl) falak közötti tér fölülről a (c) kamrával közlekedik. A (b bl) falak közötti tér kilyukasztott (e) válaszfalak ál­tal még több rekeszre is lehet osztva, mi­nek az a czélja, hogy az alább leírt mó­don keresztülvonuló égéstermékek lehető­leg egyenletesen eloszoljanak. A (d) tüzelőtérben tűzálló téglákból al­kotott (f) rostély van, a mely alatt lévő tért egy (g) válaszfal két (dl) és (d2) részre oszt. A (c) kamrák alatt (h) és (i) csatornák vannak, melyek közül a (h) csatornák a (d2) térbe nyílnak és a (b bl) falak kö­zötti téren át a (c) kamrával közleked­nek, az (i) csatornák pedig a (dl) térbe nyílnak és a (c) kamrával ennek fenekén lévő (j) nyílásokon át közlekednek. Mindegyik (c) kamrához egy (k) akna, mindegyik (d) tüzelőtérhez pedig egy (1) akna vezet, melyek üzem közben be vannak falazva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom