26000. lajstromszámú szabadalom • Körkemencze

- ö -Az (m) füstcsatorna a körkemenczét két szimmetrikus részre osztja és az (n) kéménybe nyílik. A füstcsatornával párhuzamosan haladó (c) kamrák száma tetszőleges és mindenkor az üzem nagyságától függ. Az (m) füstcsatorna két oldalán lévő legszélesebb, azaz a kéményhez legközelebb eső tüzelő tér két (dl d2) része szét van választva, úgy hogy a (dl) tér a füstcsatornának egyik oldalán, a másik pedig másik oldalán van, ezen két (dl d2) tüzelőtér egy a füstcsatorna fölött elhaladó (o) csatorna útján közlekedik egymással. Az (m) füstcsatornát alkotó falban fölül nyitott függélyes (p) és (r) furatok vannak, melyek közül a (p) furatok egy része a (c) kamrákkal, másrésze a (d) tüzelő térrel közlekedik, míg ellenben az (r) furatok az (m) füstcsatornába nyílnak. A tüzelő-anyagnak a (d) térbe való adagolása (s) nyílásokon át fölülről történik, mely (s) nyílások egy tetszés szerinti födővel stb. elzárhatók; épen úgy lehet a (p) és (r) furatok fölső nyitott végét is elzárni, vagy pedig azokat alant- leírt módon és czélból egy cső segélyével egymással összeköttetésbe hozni. Az (i) csatornák alatt (t) légcsatornák vannak, melyek egyik végükkel az (u) keresztcsatornán át az (l) aknába nyílnak, másik végükkel pedig a következő (d) tüzelő tér (dl) részével közlekednek. Az (u) csatornának az (1) aknába nyíló vége egy (v) szeleppel van elzárva, mely egy a kemencze tetejéig menő lyukon átmenő láncz segélyével nyitható. (3. ábra). A kemencze működése már most a következő : Tudvalevőleg a körkemenczéknéla munka körfolyamatban megy végig, vagyis olyképen, hogy az égetés a kamrákban egymás után történik, úgy hogy midőn az egyik kamrában a már kiégetett téglák lehűlni kezdenek, akkor megy végbe a következő kamrában, vagy kamrákban az égetés. Ez azonban ismeretes lévén, ezzel itt bővebben foglalkozni szükségtelen s csak annyit kell megjegyezni, hogy a munkafolyamatnak ezen ismeretes egymás utánja jelen kemenczénél is érvényesül. Üzemközben a kemenczének összes (p r s) furatai el vannak zárva, azon (p) furatok azonban, melyek a működésben lévő kamrák után következő kamrákba nyílnak és az ezután következőkből annyi, a mennyi a kellő huzam előidézésére szükséges, az (r) furatokkal csövek segélyével, melyek a rajzban nincsenek föltüntetve, köttetnek össze, úgy hogy a kéménnyel való közlekedés helyreállittatik. Tegyük föl pl., hogy az égetés most épen a rajzban metszetben látható két kamrában megy végbe. A levegő az (u t) csatornákon át jut az (f) rostélylioz, és pedig úgy, hogy a rostélynak a (dl) tér fölötti részén fölfelé, a (d2) fölötti részen pedig lefelé a nyilak irányában halad. Az (s) nyílásokon beadagolt tüzelő-anyag elégése folytán keletkező égéstermékek a (d2) térből a (h) csatornán át és a (b bl) falak közt elhaladva, a nyilak irányában, a (c) kamrákba vonulnak, a hol fölülről lefelé haladva, az utólag befalazott (k) aknán át berakott téglákat fölhevítik s azután a (j) nyílásokon és (i) csatornán át a következő (d) tüzelőtérnek (dl) terébe, innen a (d2) térbe, azután a már leírt módon a következő (c) kamrába jutnak, az itt fölhalmozott kiégetendő téglát előmelegítik és a (p r) furatokon át az (m) csatornába s innen a kéménybe jutnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Körkemencze, az által jellemezve, hogy az (a b) falak által alkotott (c) kamrák között (s) tüzelő nyílásokkal ellátott (d) tüzelőterek vannak, melyeknek az (f) rostély alatti tere (dl d2) részre van osztva és a (c) kamrák alatt (h) füstcsatornák vannak, melyek közül a (h) csatornák a (d2) térbe nyílnak és a (b) fal és az előtte elhelyezett (bl) fal közötti téren át a (c) kamra fölső részével közlekednek, az (i) kamrák pedig a (dl) térbe nyílnak és a 0) lyu-