25953. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus ívkirakó hengeres gyorssajtók számára

- 1 -janak, ha a (13) kéziemeltyűt eleresztettük. E mellett a (hl) karok mindegyike a vele érintkezésben lévő (8) ütköző befelé való mozgása által szabadon befelé foroghat és a megfelelő (7) ütköző-emelő készülék a (11) kiugrásának közvetítésével ezen ütköző-emelő készüléket oly helyzetbe forgathatja, melyben a (12) kiugrás a (8) ütközőt a (hl) karral kapcsolaton kívül hozza, a midőn ezen helyzetben a (7) ütköző-emelő készülék önmagát súrlódás által tartja, úgy hogy a (hl) kar szabadon a nevezett (8) ütköző mögé eshet, mire a (12) kiugrás ütődése folytán a (7) ütköző-emelő készülék a (12) kiugrással együtt lefelé mozgattatik és a megfelelő (8) ütközőt normális helyzetébe visszaviszi. A föltüntetett kivitel elrendezése olyan, hogy az esetben, ha a két önműködően kapcsolandó (f) kocsi egy ívben van és a (8) ütközők egyike a kocsi egyik oldalán lévő ütközőtárcsák lökése folytán hátrafelé tolatik, akkor a másik kocsi megfelelő oldalán lévő (8) ütköző, a mennyiben a neki megfelelő (hl) kar végére hat, ezen kart részben fölfelé és befelé forgatja és a (h) emelőtengely és (i) emelőforgattyú segélyével egyidejűleg a kocsi másik oldalán lévő második (hl) kart fölfelé és befelé mozgatja. A két (hl) kar mozgásánál fölfelé és befelé forog, a mennyiben a (7) ütközőemelő készülékek (11) kiugrásaira hatnak, ezen készülékeket szintén fölfelé és befelé forgatják oly helyzetbe, melyben a (12) kiugrások a (8) ütközőket fölemelik és utóbbiakat addig tartják fölemelve, míg a (hl) karok a (h) emelőtengellyel és az (i) kéziforgattyúval együtt szabaddá lesznek, úgy hogy a karok lefelé a (8) ütközők alá foroghatnak és ez által a két kocsi önműködő kapcsolását létesítik, mire ezen karok, miután az ütközők mögé léptek, a (12) kiugrásokra fekszenek és így a (7) ütközőemelő készüléket is lefelé mozgatják. A két kocsi ezen önműködő kapcsolása ugyanúgy történik akkor is, ha a kocsik a pálya egy egyenes részén állnak, azon kivétellel, hogy a két forgatható (8) ütköző egyidejűleg jön működésbe a (hl) karok és a (7) ütköző-emelő készülékek forgatására és így az önműködő kapcsolás létesítésére. Hogy a kapcsolótagot és a (g) lánczszemtartót, miután az önműködő kapcsolás számára való helyzetbe mozgattattak, kézzel a működésen kívüli helyzetbe visszaforgathassuk, a nélkül, hogy előbb egy másik kocsival kapcsoltattak volna, a kapcsolókészülék oly módon van szerkesztve, hogy a (13) emeltyűk e czélra magasabbra emelhetők, mint akkor, a mikor a kapcsolótagot és a (g) lánczszemtartót a kapcsolóhelyzetbe kell hozni, úgy hogy a (7) ütköző-emelő készülékek a (8) ütközőket fölemelik és a (hl) karok a (8) ütközők mögé lefelé mozoghatnak. E czélból a (14) ütközőt a kocsi mindegyik oldalán, mint a 6a. és 6b. ábrák mutatják, egy (14a) kar mozgatható vége képezheti, mely kar (14b)-nél a kocsival, van összekötve és (14c)-nél foggal bír. A (14a) kar akként van elrendezve, hogy a súllyal terhelt (3) emeltyűn megerősített (m2) bütyöktől az (m) segédtengelyig terjed. Mint a rajz mutatja, az elrendezés olymódon van létesítve, hogy az esetben, ha a (3) karok mellső helyzetükben (a 6a. ábrában teljes vonallal rajzolt helyzetükben) vannak, akkor az (m2) bütykön a mozgatható (14a) karjuktól szabadok, melyek azután oly helyzetben vannak, hogy a forgatható vég (14) része ütköző gyanánt hat, hogy a (13) kéziemeltyű fölfelé való mozgását oly mértékben befolyásolja, hogy a (hl) karok csak a forgatható (8) ütközők végei mögé csúsznak és azután ütődnek azok belső végére, úgy hogy a (7) ütköző-emelő készülékek (12) kiugrásai oly helyzetbe emeltetnek, mely épen a (8) ütközők alatt van, azonban utóbbiaktól független, úgy hogy a részek azon helyzetben tartatnak, melyben az önműködő kapcsolás történik. A súllyal terhelt (3) karoknak a hátsó helyzetbe való forgatása által az (m2) bütykön a mozgatható (14a) karokat oly módon emelik föl, hogy a (14c) részek a (13) kéziemeltyűk (13b) meghosszabbításának útjába kerül, úgy hogy mindegyik