25953. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus ívkirakó hengeres gyorssajtók számára

- 2 — ezután az emelőtengely oly irányban forog, hogy az emelőforgattyú fölemeltetik, akkor a kapcsolótag a vonóhorog lánczszemtartója által, melyre a kapcsolótag fölfekszik, fölfelé és kifelé elmozgattatik és a csuklósan hozzáerősített lánczszemtartó külső vége fölfelé mozog, úgy hogy a belső tag külső vége a vonóhoroggal nem jön érintkezésbe. Ha ezután az emelőtengelyt és a forgattyút tovább forgatjuk, akkora lánczszemtartó, az e mellett középpontot képező emelőforgattyú körül elforog, addig, míg függélyes vagy középső helyzetén kissé túl jut, mire a lánczszemtartó által hordott kapcsolótag önsúlyánál fogva oly helyzetbe esik előre, melyben a kapcsolótag vagy a másik kocsi vonóhorga fölé vagy pedig oly helyzetbe kerül, melyben a vonóhorog fölött elmozog, ha a két kocsi összeköttetett. Az emelőtengelynek és í'órgattyúnak szétkapcsolás czéljából történő hátrafelé való forgatásánál vagy az emelőtengely szabaddá tétele által a lánczszemtartó leesik és a kapcsolótag külső vége a szomszédos kocsi vonóhorgába fogódzik, a midőn a bekapaszkodás akkor is létesül, ha a második vonóhorog az első vonóhorognál magasabban vagy mélyebben fekszik és a két kocsi ütközőtárcsái egymáshoz vannak szorítva vagy nem. Az emelőtengely és forgattyú ezután történő ismételt előreforgatása, valamint a kikapcsolótengely működtető emeltyűjének a hátsó állásba és a kikapcsoló emeltyűnek a mellső állásba kézzel vagy súllyal, illetve rúgóval való mozgatása által a kapcsolótag a lánczszemtartó által a vonóhorogból — melyben fekszik — először kiemeltetik és azután hátrafelé mozgattatik, addig, míg a lánczszemtartó, mely e mellett, úgy mint föntebb, az emelőforgattyú körül, mint középpont körül, elforog, középső vagy függélyes helyzete mögé kerül, mire a lánczszemtartó és a kapcsolótag önsúlyuknál fogva önműködően hátrafelé esnek, a midőn a kapcsolótag vonóhorga fölé esik, mire az emelőtengely szabaddátétele által a lánczszemtartó és a kapcsolótag alsó helyzetükbe eshetnek, míg a forgatható lánczszemtartó oly helyzetbe mozog, melyben a kapcsolótag fölső ! vége a vonóhorog fölső oldalán lévő hasítékba vagy nyugaszba, a vonóhorogtól szabadon beléphet. Hogy most a kapcsolókészűléket a kapcsolóhelyzetbe mozgassuk, melyben a kapcsolótag a másik kocsi vonóhorga fölé fogódzik és így szabaddá tétele után avonó! horoggal együttműködő helyzetébe kerülhessen, úgy hogy a két kocsi önműködően I összekapcsoltatik, — a midőn mellékes, I hogy a két kocsi együtt a sínpálya egy egyenes vagy hajlított részén áll, — az emelőtengely mindegyik vége egy karral van ellátva, mely a tengellyel szilárdan van összekötve, míg egy fogantyú segélyével az emelőtengely és a forgattyú részben oly módon forgathatók, hogy a lánczszemtartó és a kapcsolótag oly helyzetbe emelhetők, melyben a lánczszemtartó és a kapcsolótag oly helyzetbe esnek előre, melyben a két kocsit önműködően kapcsol! ják, míg a kikapcsoló emeltyű e mellett hátsó helyzetében van. Az ütközőtárcsán mindegyik karhoz közel egy megfelelően vezetett ütköző van forgathatóan elrendezve, melyet az ütközőtárcsa megakadályozna abban, hogy kifelé mozogjon és mely ütköző befelé mozoghat és egyidejűleg csapja körül fölemelkedhetik. A berendezés oly módon van létesítve, hogy az emelőtengely két végén lévő kéziemeltyű egyikének vagy másikának forgatása által ezen tengely részben elforgattatik és a karok mindegyike a néki megfelelő forgatható ütközővel érintkezésbejön, miáltal utóbbiak elegendően fölemeltetnek. Az emelőtengely szabaddá tételénél a két kar visszatér és az ütközők belső végére ütnek, mely ütközők ez által az emelőtengely további visszafelé való forgatását megakadályozzák és a rögzített részeket a kapcsolóhelyzetben tartják, addig, míg az ütközőtárcsák egymáshoz való ütődésük folytán visszafelé mozgattatnak, mire az ütközők elegendően emeltetnek, hogy belső végük a karokat és az emelőtengelyt sza-