25953. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus ívkirakó hengeres gyorssajtók számára

— 18 -baddá tegye, úgy hogy a kapcsolótag a második kocsi vonóhorgával magamagától kapcsolatba jöhet. Hogy a két kocsi ezen önműködő kapcsolását íveken és különböző ütközőtárcsáknál is elérhessük, mindegyik ütköző közelében egy ütközőemelő készülék van elrendezve, mely arra szolgál, hogy az emelőtengely forgatása által fölemeltessék, ha az emelőtengely az ütközők egyikének vagy másikának visszafelé való mozgása által elforgattatik, a midőn az ütköző-emelő készülék a nem működő ütközőt fölemeli és addig tartja fölemelt helyzetében, míg a hozzátartozó kar ezen ütköző alá esett. Hogy a kapcsolókészülék segélyével két egymással kapcsolt kocsit, ha azokat egymás felé toljuk, önműködően szétkapcsoljunk, a kikapcsolótengely üreges és egy segédtengellyel bír, melynek segélyével a kikapcsolótengely megfelelő módon működtetik. Ezen segédtengellyel kapcsolatban egy mozgatóberendezés van alkalmazva, mely a kikapcsolótengelyt oly irányban törekszik forgatni, hogy a kapcsolótag működésen kívüli helyzetbe kerüljön. Az emelőtengellyel kapcsolatban még egy rögzítőkészűlék van elrendezve, melynek segélyével ezen tengely, ha egy részben fölemelt helyzetbe mozgattatott, a kapcsolótag által kifejtett húzás folytán ezen fölemelt helyzetben tartatik, addig, míg a lánczszemtartó és a kapcsolótag hátrafelé hátsó helyzetükbe mozgattatnak és azután ezen tengely által szabaddá tétetnek. Az elrendezés oly módon van létesítve, hogy miután a rögzítő- és forgatóberendezés az egyik kocsinak a kapcsolóláncz hossziránybani igénybevételének megszüntetésére történő hátrafelé a másik kocsihoz való mozgatásánál, a működő helyzetbehozattak, a kapcsolótag a vonóhorogból, melybe bekapaszkodott, önműködően kiemeltetik és a kikapcsolótengelynek hátrafelé való önműködő forgása által oly helyzetbe mozgattatik, melyből önsúlyánál fogva vonóhorga fölé a nem működő helyzetbe eshet, míg a rögzítőkészűlék az emelőtengelyt szabaddá teszi, úgy hogy a lánczszemtartó és a kapcsolótag, úgy mint föntebb, működésen kívüli helyzetükbe eshetnek. A leírt szerkezettel bíró kapcsolókészülék úgy laza, mint feszített kapcsolás gyanánt is alkalmazható. Utóbbi czélra a kapcsolóláncz szemei elegendő rövidre készíttetnek. A kapcsolókészülék szerkezete és berendezése olyan, hogy a kapcsolótag külső vége, ha azt a lánczszemtartó tartja, sohasem kerülhet oly helyzetbe, melyben a kapcsolótag a másik kocsi vonóhorga alá kerül, még akkor sem, ha ezen kocsi legmagasabb helyzetében lenne is. A leírt szerkezetű kapcsolókészülékek különféle alakokban kerülhetnek kivitelre. A mellékelt rajzokon az 1. ábra két vasúti kocsi közel egymáshoz fekvő oldalait oldalnézetben mutatja, mely kocsik egyike a fönt leírt működések végezésére az önműködő kapcsolókészülékkel van fölszerelve. A kapcsolókészülék kapcsolóhelyzetben van rajzolva, melyben a másik kocsi horgába való önműködő bekapcsolásra alkalmas, mely második kocsi nincs fölszerelve az önműködő kapcsolókészűlékkel. A 2. ábra az önműködő kapcsolókészűlékkel fölszerelt kocsi oldalnézetét mutatja, a midőn a kapcsolókészülék ugyanazon helyzetben van rajzolva, mint az 1. ábrában és az ütközőtárcsák egyike el van távolítva, hogy a másik világosabban legyen föltüntethető. A 3. ábra egy az 1. ábrának megfelelő nézet, a midőn a két kocsi egymással kapcsolva van. A 4. ábra részben metsz;ett oldalnézetben azt mutatja, hogy milyen módon tolható két kocsi, melyek vonóhorga különböző magasságban van, egymáshoz, a nélkül, hogy a kapcsolóláncz kioldódna. Ezen ábrában a vastag eredményvonal azon utat jelöli, melyben a kapcsolásnak a kapcsolótag és a lánczszemtartó közötti középpontja mozog, ha a kapcsolókészülék működő részei a rajzolt helyzetben vannak, a miből