25923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reszelők előállítására

Megjelent 100.2. évi november lió 28-án. SZABADALMI LEÍRÁS 25923. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás reszelők előállítására. RAMM KARL MAX LAKATOS ÉS ECKHARDT FRIEDRICH PAUL VENDÉGLŐS GHEMNITZBEN. » A szabadalom bejelentésének napja 1902 május hó 10-ike. A jelen találmány tárgyát egy mindenféle fajtájú reszelők előállítására szolgáló eljárás képezi. Az eljárás különösen alkalmas kör vagy körszeletalakú keresztmetszettel bíró reszelők, tehát főleg kerek vagy félkerek reszelők előállítására. Az eljárás a reszelők szokásos előállítási módjától abban külömbözik, hogy itt a reszelőfogak nem fölvágás, hanem forgácsok kimetszése által állíttatnak elő, a mi lapos reszelőknél marógépen vagy gyalugépen, kerek és félkerek reszelőknél jedig esztergán eszközölhető. Ez az eljárás a reszelőknek eddigelé használatos fölvágásával szemben többféle előnynyel bír. A jelen eljárásnál legelébb is az aczélanyag struktúráját nagy mértékben kíméljük. Míg a véső vágásainak befolyása alatt a reszelőtest külső rétege összeszorittatik és ennek következtében a keményítősnél szabálytalanul elhúzódik, sőt a reszelő már a roegvágás alatt is elgörbül és a keményítős előtt kiegyenesítendő, addig a jelen eljárásnál csupán forgácsokat emelünk ki, a mi az anyag elhúzódására semmi okot nem szolgáltat és a mi az anyag fölületének sűrűségét nem változtatja. A reszelő tehát az edzési folyamat után épp oly egye- | nes marad, mint a milyen az a tűzben való . megmelegítés előtt volt. Minthogy az egyes reszelőfogak nem görbíttetnek föl erőszakosan vágás útján, ennélfogva azok a keményítés után nagyobb ellenállóképességgel bírnak, minélfogva a reszelő nem töredezik ki oly könnyen. Az eljárásnak egy további előnye a munkafolyamat gyorsaságában és a reszelő fölületének szabályosságában rejlik. A vágott kerek reszelő a vágás természetének megfelelőleg mindig többé-kevésbé sokszögű keresztmetszettel bir, miért is a munkás ezt eltérőleg lapos reszelőtől nemcsak egyenes irányban, hanem csavarvonal irányában is mozgatni kénytelen, oly czélból, hogy a reszelőnek lehetőleg sok hosszirányú élét érintkeztesse a megmunkálandó fölülettel. Az eljárás legfontosabb előnye azonban abban a körülményben rejlik, hogy az eltompult reszelők fölvágásánál a régi reszelővágás leköszörülése teljesen elesik. Itt rendkívül nagy megtakarítást érünk el és pedig nemcsak munkabér és köszörűkőanyag tekintetében, hanem főleg reszelő aczél tekintetében is. Az eddigi eljárásnál minden fölvágás alkalmával az aczél külső rétegének a régi vágás mélységének megfelelő vastagságban való eltávolítására volt szükség. Ugyanannak a reszelőnek három-