25923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reszelők előállítására

szórnál többszöri fölvágása tehát jóformán ki volt zárva. Az új eljárásnál a reszelő fölületéről csak annyi anyagot távolítunk el, a mennyi az egyes fogak eltompult élei­nek élesítésére szükséges. A mellékelt rajz 1. ábrája egy kerek­reszelőt mutat nézetben, részben hossz- és keresztmetszetben. A 2., 3. és 4. ábrák azon módot mutatják, mely szerint különféle ke­resztmetszetű félkerek reszelők egyetlen forgási testté egyesíthetők és az esztergán való megmunkálásra alkalmassá tehetők. A munkafolyamat a lehető legegyszerűbb és a rajzból közvetlenül megérthető. A re­szelő (a) végét egy megfelelő befogótokba vagy szorítóba fogjuk be, a reszelő csúcsán levő központosító (b) mélyedés pedig a szeg­nyereg csúcsára való helyezésre szolgál. A reszelőfogak, melyek nem egyebek, mint háromszögletű keresztmetszettel bíró több­menetű csavarfölületek, ismert módon kézzel metszhetők ki kézi csavarmetszőkés segé­lyével. A metszés természetesen más módon, például csavarmetszőpofák segélyével is történhetik. Félköralakú keresztmetszetű reszelők meg­munkálásánál két ily reszelőt sík fölületeik­kel egymásra rakunk, az egészet két végén alkalmas szorítógyűrűkkel összefogjuk és egységes csavartestként megmunkáljuk. Oly félkerek reszelők előállításánál, me­lyeknek keresztmetszete nem képez teljes félkörfölületet, hanem annál kisebb körsze­letet, egy fából vagy egyéb anyagból, pél­dául fémből készült három- vagy négyszög­letű magot helyezünk a reszelők közé (3. és 4. ábra) és az egészet együttesen meg­munkáljuk és pedig esetleg oly módon, hogy az egész testet előbb simára leesztergáljuk, azután pedig a csavarmenetalakú fogakat metszük beléje. Megemlítendő még, hogy a fogakat alkotó csavarmenetek egyenes vonalú keresztmet­szete következtében a reszelőnek lágy fémen való «elkenődése» teljesen el van kerülve. A közönséges reszelők ugyanis czinken, ólmon vagy ónon azért kenődnek el, mivel a fogak görbített keresztmetszetüknél fogva a közéjük szorult lágy fémrészeket fogva tartani képesek, a mi itt nem fordulhat elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás reszelők működő fölületének elő­állítására, jellemezve azáltal, hogy a fogakat forgácsoknak a reszelő fölüle­téből való kimetszése által állítjuk elő. ! 2. Az-1. pontban védett eljárás kerek resze­lők előállítására, jellemezve az által, hogy legelébb is egy sima fölűletű alaptestet készítünk elő leesztergálás útján és azután ebbe a testbe a reszelőfogak keresztmetszetének megfelelő többmenetű csavarmenetet vágunk kézi csavarmetsző­kés, vagy csavarmetszőpofák segélyével. 3. Az 1. pontban védett eljárás félkerek reszelők előállítására, jellemezve azáltal, hogy két vagy több megfelelően előké­szített alaptestet akként rakunk össze és akként egyesítünk megfelelő összekötő­eszközökkel egy közös egésszé, hogy azoknak kívül fekvő fölületei egyetlen összefüggő körkeresztmetszetű fölületet alkotnak, mire a reszelőket a 2. pont­ban védett eljárás szerint kerek reszelők módjára munkáljuk meg. 4. Az 1. pontban védett eljárás eltompult, de az 1. pontban foglalt eljárás szerint készített reszelők élesítésére, jellemezve az által, hogy a régi reszelőket előzetes leköszörülés nélkül a meglevő fogak egyszerű utánmetszése által élesítjük. (1 rajzlap melléklettel.) PAU^S RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom