25916. lajstromszámú szabadalom • Szíjfölrakó

25916. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Szíj-fölrakó. EHRLICH DÁVID, AZ EHRLICH & C° STRICK- UND WIRKWAAREN­FABRIK CZÉG FŐNÖKE IGLAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 24-ike. Megjelelit 1902. évi november hó 28-án. MAGY. KIR. SZABADALMI IgSi HIVATAL SZABADALMI LEIRAS Jelen találmány tárgya oly szijfölrakó, mely lényegében egy rúdhoz csuklósan hozzákötött és a tengelyre való fölhelyezés czéljából kihajlással bíró karból áll, melynek szabad végén egy csappal és koronggal el­látott sín szabadon eltolhatóan van vezetve, mi mellett a rúdon közel a kar csukló­pontjához utóbbi kilengésének határolása végett lenghető bütykök vannak csuklósan odaillesztve és ezek oly rugókkal hozhatók összeköttetésbe, melyek a bütyköket önmű­ködően azon helyzetbe hozzák, a melyben a kar forgatását nem akadályozzák. Mellékelt rajz 1., 2. és 3. ábrájában egy az újítás értel­mében szerkesztett szíjfölrakó a szíjdobbal együtt a kezdeti állásnak megfelelő elől-, oldal- és fölülnézetben van ábrázolva, míg a 4. ábra három a készülék működési mód­ját jellemző állást tüntet föl. Az 5. ábra vízszintesen futó szíj alkalmazása mellett mutatja a fölrakó működési módját. A mint a rajzokból látható, a szíjfölrakó egy hosszabb (a) rúdból áll, melynek végén egy (c) kihajlással ellátott (b) kar akként van csuklósan hozzáillesztve, hogy saját tengelye körül 360°-al szabadon kilenghet; a (b) karon egy szabadon eltolható (d) sín van vezetve, melynek végén (g) koronggal ellátott és a szíjnak ismert módon való megfogására szolgáló (f) csap van elren­dezve. Hogy a (b) kart a tengelyre való fölhelye­zés közben az ehhez szükséges, az 1. ábrán föltüntetett ferde helyzetben megtartsuk, az (a) rúdon a (h) csuklótengely mindkét oldalán (z) támasztó bütykök vannak meg­erősítve, melyek közül, a szükséghez képest akár az egyik, akár a másik alkalmazható. A beállítás lehetővé tétele végett ezen (z) bütykök mindegyike egy az (a) rúdon eltol­ható (i) sínhez van csuklósan hozzáerősítve és az (a) rúdhoz merőleges állásukban (1., 2. és 3. ábra) a forgáspontjuk alatt elrendezett (k) ütközők által tartatnak. A (z) támasztó bütykök (m) forgócsapja körül (n) rugók vannak csavarva, melyek szabad vége egy a (z) bütykön megerősített (p) peczekre hat, miáltal a (z) bütyköknek azt a törekvést adják, hogy az (a) rúd irá­nyába álljanak, illetőleg a (b) kar forgás­mezejéből kilépjenek; ha azonban az (n) rúgó végét a (p) peczek alól kiemeljük, akkor j az az (a) rúd irányába fog állani, a (z) büty­| köt azonban a neki adott helyzetben meg­hagyja, mely körülményt, a mint azt a ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom