25916. lajstromszámú szabadalom • Szíjfölrakó
- 2 -sőbbiekben megmagyarázzuk, vízszintesen futó szíjak fölrakásánál használjuk ki. A készüléket függélyesen járó szíjak fölrakásánál oly módon használjuk, hogy az (a) rúdhoz derékszög alatt álló (z) bütyökre támaszkodó lengethető (b) kart az 1. ábra szerinti helyzetben, az (r) tengely fölé emeljük és azután akként eresztjük le. hogy a (e) kihajlított rész az (r) tengelyre fekszik-Minthogy az (s) szíj az (r) tengelyen fekszik, a (d) sín végét, illetve az (f) csapot annyira kell lefelé forgatnunk, hogy a két szíjág közé jusson, a mi azonban a (z) bütyök támasztóállásánál nem lehetséges, mivel ez utóbbi a (b) kar minden további lefelé forgatását lehetetlenné teszi. Hogy ezen további leforgatást lehetővé tegyük, a (b) kart az (a) rúdnak lehúzása által a 4. ábrában teljesen vonallal jelölt helyzetbe hozzuk, mely helyzetben a (z) támasztóbütyök az (n) rúgó hatása alatt a (b) kar alatt elfordulhat és az (a) rúdhoz párhuzamos nyugalmi helyzetébe juthat, melyben a (b) kar továbblengését többé nem akadályozhatja. Most az (a) rudat annyira emeljük, hogy a (b) kar a 4. ábrában pontozottan jelölt függélyes (bl) helyzetbe jut és az (f) csapot fölfutó szíjrész mögé hozhatjuk. Hogy már most a szíjat fölrakjuk, az (a) rudat lefelé húzzuk, miáltal a szíjat megfogó (f) csap fölfelé leng, eltolhatóságánál fogva a szíj súlya által a szíjdobhoz szoríttatik, és a pontozott vonallal jelölt (b2) helyzeten áthaladva, a csak részlegesen föltüntetett (b3) helyzetbe jut; ezen helyzetben az (a) rúdra kifejtett húzómozgást egy fölfelé irányított tolómozgássá változtatjuk, miáltal a (b) kar oly elforgatást szenved, hogy az (f) csap a szíjdob lefelé futó részén lefelé csúszik, hogy végre az 1. ábrában pontozottan jelzett (b4) helyzetbe jusson, mire egyszerűen a tengelyről leemelhető) hogy ezen mozgások által a szíj a dobra fölhelyeztetett, nem igényel további magyarázatot. Vízszintesen futó szíjak fölrakásánál, különösen. ha a fölfutó szíjrész alul van, azon veszély állana be, hogy a legfölső helyzeten túl a szíjdobon ismét lecsúszó (f) csap (5 ábra) az alsó fölfutó szíjágra esnék, és ismét tovaragadtatnék. Hogy ezt megakadályozzuk, a (b) kar forgási pályáját (mint az az 5. ábrán látható vázlatból kitűnik) egy (z) bütyöknek szilárd beállítása által határoljuk, mi czélból, mint a bevezetésben említettük, az illető ín) rúgót kiemeljük, és a (z) bütyköt a merőleges helyzetbe hozzuk, úgy hogy ha a (b) kar a teljes vonallal jelzett kezdeti állásából a legfölső helyzetbe jutott és a lefelé futó szíjdobrészen lecsúszik, a merőlegesen álló (z) bütyök által a (b') helyzetben tnegfogatik és nem fog — mint az ezen intézkedés nélkül bekövetkeznék — újból a fölfutó szíjra leesni. SZABADALMI IGÉNY. Szíjfölrakó, mely lényegében egy rúdra csuklósan erősített, a tengelyre való fölhelyezés czéljából (c) kihajlással ellátott (b) karból áll, melynek szabad végén egy (f) csappal és tárcsával ellátott (d) sín szabadon eltolhatóan van vezetve, mi mellett a rúdon, a kar csuklós megerősítési pontjához közel, a kar lengési pályájának határolása czéljából. lengethető (z) bütykök vannak csuklósan megerősítve, melyek rugókkal hozhatók kapcsolatba, mely rugók a bütyköket önműködően azon helyzetbe állítják, melyben a kar forgását nem akadályozzák. (2 rajzlap melléklettel.) • RESZVÉNf rÁflSAAÁ" NYOMDA JA Buüurt.lí.
