25910. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vontatási berendezés
- 3 -Az (A) szelephenger (5—8. ábrák) egy háromrekeszes (B) szelepet foglal magába s egy (G) szívó nyílással, valamint egy az (E) tartány és a szelepszerkezet között öszszeköttetést létesítő (D) vezetékkel van ellátva (11. ábra). Az (P, G és H) csővezetékek az (E) energiatartány s az (x és z) motorok szekrényeinek különböző nyílásai közölt összeköttetést létesítenek oly módon, hogy az az (F1 , G) csövek a (b) tengely (h3) furatának jobb, illetve balfelőli végéhez haladnak (4. ábra), míg a (H) cső a (b) tengely (h3) furatából elágazó (h2) csatornához vezet (2. ábra). A (B) szelepet megfelelő állásba hozva, az (o) cséve áramkörét egy (K) kapcsolóval zárjuk, amikor is a (z) mótor (e2) szekrénye a (b) tengelyen nyugalomban marad (4. és 5. ábra). A 11. ábrán vázlatosan föltüntetett két (J) szabályozó (9—10. ábra) a (B) szele]) működtetésére szolgál. A (Jl) orsó elválaszthatóan van összekapcsolva a szabályozó fogantyújával, mely egy (J2) nyúlvánnyal van ellátva, hol ez utóbbi, ha a fogantyú a zérusponton áll, a szabályozó (J3) számlapján levő hasítékkal egy vonalba esik, mely számlap fölött a fogantyú elmozdítható. A függélyes (Jl) orsóval vízszintes (J4) orsók állnak kapaszkodásban a (J5) kúpkerekek közvetítésével (5. ábra). Mint az 5—8. ábrákból látható, a (B) szelep három hosszanti (L, M, N) rekesszel bír, melyek oly módon vannak elrendezve, hogy a kellő rekesz a kellő időben kerüljön a megfelelő (C, D, F, G, H) csővezetékek- i kel szembe. Egy (0) átbocsátó szelep lehetővé teszi, hogy a közbenső (M) rekeszből az (L) nyomórekeszbe levegő hatoljon be, ha az (M) rekeszben uralkodó nyomás az (E) tartánnyal (D) csövön át közlekedő (L) rekeszben uralkodó nyomásnál magasabb. Föltéve, hogy a (z) mótor működtetve volt s a kocsi mozgását lassította, az (E) tartányban bizonyos mennyiségű mechanikai energiatartalék gyűjtetett össze sűrített levegő alakjában. Ezen helyzetben, mint a 6—8. ábrákon látható, az (F, G, H) csövek közvetlen öszszeköttetésben állnak az (N) szívó rekesszel, a másik két (L, M) kamra eközben zárva lévén. A szeleprendszernek ilyen állása mellett az (x—z) motorokba levegő nem vezettetik vagy szivattyúztatik s ezen állás mellett a kocsi nyugalomban van, vagy épen megállíttatott. A nyugalomban levő kocsi motorjának megindítása végett a (J) szabályozó fogantyúja hátrafelé fordíttatik a (2) helyzetbe, mire a szeleprendszer úgy áll be, hogy az (E) tartányból nyomás alatt levegő hatol a (D) csövön, (L) kamrán át a (G, H) összekötő csövekbe, míg a kiürítés az (N) kamarán és (NI) szívó csövön át történik. Mivel a (H) cső mindkét (x, z) mótor szekrényének nyílásaival összeköttetésben áll s a (G) cső csak a (z) motorral van közvetlenül összekötve, a (z) mótor neutrális marad, míg az (x) mótor dugattyúi működésbe jönnek s a (g) fogaskerekek a (c) fogazott karimát és az (y) elektromotor fegyverzetét tartó üreges (a) tengelyt előre forgatják, miközben az (x) mótor (d) fogaskereke nyugalomban marad, amennyiben a kocsi súlya elegendő ellenállást fejt ki, hogy az (x) mótor a fegyverzetet nyugalmi állapotából kimozdítsa. Ha a kocsi súlya nem volna elegendő ezen czélra, a kerekek meg is fékezhetők. Ha az elektromotor fegyverzete forgásba jött, bekapcsolható az áramforrás áramkörébe, hogy sebessége az áram által fentartassék, mire a szabályozó fogantyúja ismét a neutrális pontra állítható vissza (10. ábra), mely helyzetben a szelepszerkezet olyan állást foglal el, hogy az I (x—z) segédmotorok ne létesíthessenek kapcsolatot a kocsimótor és a vontatási tengelyek és kerekek között. A 4. ábrán a mótor fegyverzetével s a vonal mentén húzódó vezetékkel kapcsolatban álló trolley van föltüntetve. Föltéve, hogy a kocsi még mindig nyugalomban van s az (E) tartány sűrített levegővel volna megtöltendő, mely abból a kocsimótor mozgásba hozatala alkalmával kiszívatott, a szabályozó fogantyúja az (1) pontra előre mozdíttatik, minek következtében a szelepszerkezet úgy fog beállani, hogy az (F) cső az (M) kamarával, a (G) és (H) csövek pedig az (N) kiürítő kamarával
