25910. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vontatási berendezés

- 2 -vége egy az (x) motort befogadó köpennyé szélesedik ki, melynek belső karimáján (c) fogazás van kiképezve, mig a (d, d) fogaskerekek a (b) tengelyre vannak erősítve. (4. ábra). A szélső (x z) motorok szerkezetét befogadó (e, e2) szekrények a (b) tengely körül forgathatóan vannak ágyazva s az (x) motorhoz tartozó (g) fogaskerekek ugyanazon mótor (d) fogaskerekébe és a (c) fogazásba, míg a (Z) motorhoz tartozó (gl) fogaskerekek ugyanezen mótor (d) fogaskerekébe kapcsolódnak, minek következtében az (x) mótor (g) fogaskerekei a (c) fogazás és (d) fogaskerék révén kapcsolatot létesítnek az (a) hajtó és (b) hajtott tengely között. A szélső (x, z) motorok mindegyike három hengeres légszivattyú gyanánt van kiképezve, melynek hengereit a föntebb említett (e, e2) szekrények alkotják s a (g, gl) fogaskerekek ezen motorok (m, ml) csapjaira vannak szerelve. A (b) tengelyre (1, 11) szelenczék szilárdan vannak erősítve s az (e, e2) szekrények bizonyos körülmények között a (b) tengelyhez és (1, 11) szelenczékhez viszonyítva elforoghatnak, mely utóbbiak a szélső motorok számára egyszersmind szelepfészkek gyanánt is szolgálnak. Az (r, s) és (rl, sl) nyílásokon át a levegő vagy más közeg be- vagy kiszivattyúzható a (h, hl) dugattyúk hajtása czéljából, mely közegnek mozgatása a (b) tengely és (e, e2) szekrények viszonylagos elforgása következtében történik. A (b) tengely (p) hosszanti furattal bir, melybe az (r, rl, s, sl) nyílások és egy (h2) csatorna torkolnak. Az (r, rl) illetve (s, sl) nyílások a nyomó illetve szívó szájakat képezik, vagy megfordítva. Ezen nyílások s az (e, e2) .szekrények megfelelő (n, nl) szájai úgy vannak méretezve, hogy az alkalmas forrásból származó levegő vagy más megfelelő közeg a (h, hl) dugattyúk alá nyomás alatt bebocsáttatik s ezen dugattyúk rr ögül a kellő pillanatban szívatik ki, úgy hogy a dugattyúk járása következtében az (m, ml) csapok maghatározott irányban fognak elfrorogni. Az (e, e2) szekrények középrészén (q, ql) segédnyílások vannak kiképezve, melyek az (e, e2) szekrények (t, tl u, ul) kamráival állnak összeköttetésben, hol ezen kamrák válaszfalakkal vannak egymástól elkülönítve. A mótor fegyverzete a (c) fogazott karimának, továbbá az (x) mótor (g) fogaskerekeinek, valamint a (b) tengellyel szilárd kapcsolatban álló (d) fogaskeréknek közvetítésével a (b) tengelyt forgásba hozza. Az (r) és (s) nyílásokon áthaladó levegő vagy más közeg áramának szabályozása által az (x) mótor (h) dugattyújának járása szabályozható, minek következtében az említett (g) fogaskerekeknek saját tengelyeik körül való forgása oly módon szabályozható és változtatható, hogy a (b) tengely a jármúvet vontató (y) mótor fegyverzetéhez viszonyítva, a kívánt relatív sebességgel forogjon. Az (x) mótor egyszersmind arra is fölhasználható, hogy az (y) kocsimótort mozgásba hozza, míg a másik szélső (z) mótor arra szolgál, hogy mint késleltető vagy gyorsító gépezet működjék. Ezen (z) mótor (e2) szekrénye a mótor működése közben az elektromotornak a kocsiváz (yl) csapján rugalmasan rögzített, helytálló térmágneseivel kapcsolódik, tehát szintén helytálló marad. Ha az ezen motorba bocsátott levegő vagy más közeg árama megfelelően szabályoztatik, a mótor a járművet vontató elektromotorral a kocsi hajtása czéljából együtt működik, vagy pedig a jármű sebességét csökkenteni igyekszik, miközben dugattyúi ez utóbbi műveletet az által hozzák létre, hogy egy alkalmas tartányba levegőt vagy megfelelő más közeget szorítanak, míg csak a kocsi meg nem áll, mire a (z) mótor nyílásaihoz vezető szelepek elzáratnak. Az (x) és (z) motorok szekrényeiben (t, u) illetve (tl, ul) kamrák vannak kiképezve, melyek mindegyike három rekesszel bir. A dugattyúk a szükséghez képest az egyik rekeszből a szomszédos rekeszbe levegőt szivattyúzhatnak a közlekedést létesítő (r, s, rl, sl) nyílásokon át, mint alább le fog iratni.