25798. lajstromszámú szabadalom • Kocsi hajóknak szárazon történő szállítására

ból készült ívalakú kitöltő darabokat he- j lyezünk el. A hajó ágyazására a hevederek alatt el- j rendezett, két végükkel a kocsikeretre j fölfüggesztett különleges csuklós tartók is szolgálhatnak, melyek úgy sík, mint domború fenekű hajóknál alkalmazhatók, megterhelt állapotban a hajófenékhez ponto- i san hozzá simulnak és akként vannak szer- i kesztve, hogy a síkfenekű hajóknál a hajó : hosszanti tengelyére merőleges irányban a j fenék minden pontjára teljesen, más í'e- j nekű hajóknál pedig közel egyenlő nyomást gyakoroljanak. A hevederek ebben az esetben tartók gyanánt nem szerepelnek és csakis a hajó falának, illetőleg a kereszttartóknak védésére szolgálnak. A csatolt rajzon az 1. ábra egy ily hajószállító kocsi homloknézete, részben metszete, a 2. ábra a kocsi egy részének oldalnézete; a 3. ábra sematikusan a kocsit a pálya hosszszelvényének oly szakaszán ábrázolja, hol a pálya lejtőssége megváltozik.; a 4. ábra a hevederek és kitöltődarabok segélyével fölfüggesztett hajó homloknézete, az 5. ábra a hajónak csuklós tartók segélyével történő megtámasztását ábrázolja;a 6. ábra egy csuklós tartó átlós merevítőjének részletrajza, a 7. ábra a csuklós tartó fölfüggesztésének egy másik kiviteli alakja; a 8. ábra a nyomófolyadék helyes elosztására szolgáló berendezés sémája, a 9., 10. és 11. ábra pedig a kocsi egy kiviteli alakjának sematikus rajza, melynél a hydraulikus hengereket fölváltva mozgó és állócsigák fölött vezetett kötelek helyettesítik. (a) a kocsi teste, melyet egy fenékrész és két oldalrész képez és a .vele mereven összekötött (b) hengerek és az ezekben eltolható (c) dugattyúk segélyével több négykerekes (d) zsámolykocsira van szerelve. A zsámolykocsik az (e e) vágányokon futnak, melyek között a kettős (f) fogasrúd van elrendezve. Ebbe a fogasrúdba két oldalt a (g) fogaskerekek fogódzanak be, melyeket a (h) motorok, pl. elektromotorok, az (i j) kúpkerék-áttevések által öszszekapcsolt (k 1) tengelyek útján forgatnak. Ily hajtószerkezet a kocsi mindkét végén van alkalmazva. A (d) zsámolykocsik kerekeinek nyomkarimái nincsenek és koszorúi oly szélesek, hogy azok a pálya megengedett legnagyobb görbületeinél is a sinek fején feküdjenek. A fogaskerekek helyes befogódzását és a kocsinak a kanyarulatokban való biztos vezetését a (g) fogaskerekek tengelyeire ékelt és a fogasrúd alapzatának függélyes oldalfelületein futó (gl) vezetőkerekek biztosítják. A (d) zsámolykocsik tengelyeit a kocsi (m) vezető villái fogják körül és ezek gátolják meg azok eltolódását. A föntebb jelzett hydraulikus (b) hengereknek az a czéljuk, hogy a kocsi súlyát az összes zsámolykocsikra egyenletesen oszszák el, egyúttal pedig lehetővé tegyék, hogy mikor a kocsi a pálya függélyes görbületei fölött halad el (3. ábra) a kocsikeret és a vágány fölső éle között lévő távolság bizonyos határokon belül megváltoztatható legyen. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a (b) hengerek között kapcsolatot létesítsünk, hogy ily módon a folyadék a hengerekben annak megfelelően oszolhassák el, a hogy a kocsi teste és a sín feje között lévő függélyes távolság megváltozik. Ha azonban a kocsi egyik, illetve másik oldalán alkalmazott összes hengereket egy cső segélyével egymással öszszekötnők, ennek az volna a következménye, hogy ha a kocsi két, a hosszanti kiterjedés középpontjától számított fele egyenlőtlenül volna terhelve, annak a súlyponthoz közelebb eső vége annyira lesülyedne, hogy az ezen a végen alkalmazott hengerek karimái a dugattyúk szerelésére szolgáló (o) tartókra feküdnének, ellenben a kocsi másik végén a hengereket az előbb említett hengerekből kiszorított folyadék teljesen fölemelné. Hogy ezt elkerülhessük, a találmány szerint csakis a kocsi egyik felén alkalmazott (b) hengereket kötjük