25798. lajstromszámú szabadalom • Kocsi hajóknak szárazon történő szállítására

össze egymással a (p) csövek segélyével (lásd a 2. és 3. ábrát). Ha a kocsi egyik vége a másiknál jobban van terhelve, a két különálló henger-rendszerben a nyomás különböző fog lenni, mi a gyakorlat szempontjából kisebb baj, mint a kocsitest fölbillenése, azonkívül ama hengercsoportban is, melyben a nyomás nagyobb, ez a nyomás nem vesz föl nagyobb értéket, mintha a két hengercsoportban azonos nyomás uralkodnék. A leírt berendezéssel könnyen lehet oly vészféket is összekötni, melyet az egyes zsámolykocsik kerekei fölött a kocsitesten megerősített (q) féktuskók képeznek (1. és 2. ábra). Ha ugyanis a két hengercsoportból egyidejűleg bocsátunk ki nyomófolyadékot, a kocsi teste sülyedni fog, a féktuskók a zsámolykocsik kerekeire szorulnak és ezeket hathatósan fékezik. Ezt a féket csak akkor lehet használni, mikor a kocsi egyenes lejtőkön mozog, azonban szükségessé is főleg csak ebben az esetben válik. A szállítandó (n) hajó megtámasztására több, a kocsi hosszanti tengelyére merőleges irányban kifeszített (r) heveder vagy tartószíj szolgál, ezek végei a hydraulikus (s) hengerekhez vannak kötve, mely hengerek a kocsi oldalrészével mereven összekötött (t) dugattyúk mentén eltolódhatnak és eme mozgásuk közben az (u) vezetősíneken futó (v) görgők által vannak vezetve. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alaknál az (r) hevederek a kocsi oldalrészeire ágyazott (rl) állócsigák körül futnak és végükön az (r2) lánczok segélyével párosával össze vannak kötve. Eme lánczok a hydraulikus (s) hengerekre ágyazott mozgó csigákon futnak. Az (s) hengereket valamely nyomófolyadék nyomja lefelé. Lehet azonban, mint azt a 3. ábrán ábrázoltuk, az (r) hevedereket közvetlenül az (s) hengerekkel is összekötni, melyek ebben az esetben a (t) dugattyúk fölött vannak elrendezve és melyeket a nyomófolyadék fölfelé nyom. Ezek az (s) hengerek, melyek arra szolgálnak, hogy a hajót állandóan vízszintes i helyzetben tartsák, illetőleg ily helyzetbe vigyék, a kocsi két oldalán, annak közepén egymással szomszédos (I II) hengercsoportokat képeznek (8. ábra), melyek j egymástól rendesen el vannak választva, de egy külön szivattyú útján egymással kapcsolatba hozhatók. A 8. ábra a kocsi egyik oldalán alkalmazott hengerek kapcsolási sémáját tünteti föl. Az egyes csoportok (s) hengerei egymással a (w) csövek útján állandóan össze vannak kötve, (x) egy (y) csappal fölszerelt cső, mely az (I) csoportot a (II) csoporttal köti össze. Egy második, eme csoportokat ugyancsak összekötő (z) csőbe a (2) szivattyú van bekapcsolva, melyet legelőnyösebben egy külön mótor segélyével mozgatunk. A (z) csőbe* a szivattyú előtt, illetőleg mögött egy-egy (3), illetve (4) csap van bekapcsolva, (5) a (6) csappal ellátott I cső, mely a (z) csőnek a szivattyú szívó-i szelepével szomszédos részétől indul ki és ezt a (II) csoporthoz vezető részével köti össze, (7) a (8) csappal ellátott cső, mely a szivattyú nyomócsövét a (z) csőnek az (I) csoporthoz vezető részével köti össze. Az (y 3 4 6 és 8) csapok rendesen ; zárva vannak, úgy hogy a hajó egyik felének súlyát az (I), másik felének súlyát a (II) hengercsoport veszi föl. Ezért a hajó kereszttengelye körül még akkor sem billenhet föl, ha súlypontja nem esik a középpontjába. I Ha már most például a hajó jobb végét ! emelni, bal végét ellenben sülyeszteni akar-i juk, akkor az (y) csap nyitásával az (I) és | (II) csoport között közvetlen kapcsolaj tot létesítünk. Ha a hajó súlypontja a középtől bal felé esik, a hajó emez oldal felé billen és mikor a hajófenék vízszintes helyzetbe jutott, csakis az (y) csapot i kell elzárnunk. Ha azonban a súlypont jobb | oldalt van, a mit a hajó megfelelő átbil! lenéséről ismerünk föl, az (y) csapot elzár-i juk, a (3) és (4) csapokat ellenben kinyit! juk, és a (2) szivattyút mozgásnak indít! juk. A szivattyú az (I) csoporttól vizet von el és ezt a (II) csoportba szorítja, minek következtében a hajó jobb vége föl-