25797. lajstromszámú szabadalom • Tengeralatti torpedóvető készülék

hüvelyt képez, melyben a torpedó el van helyezve és a mely könnyen szétszedhető és fölszerelhető a hajófödélzet hosszában, a mint azt később le fogjuk írni. Tengeralatti és elsülyeszthető hajóknál ezen hüvely egyszerűen a hajótesten, pl. a födélzeten rendezhető el. A torpedó akképen van ezen hüvelyben oldalt a hajó külső oldalán elhelyezve, hogy a levegőtartálynak megfelelő részei a (3—3) és (4—4) félgyűrűk kis támasztó tuskóin fekszenek; másrészt a torpedót két, aczéllemezből való, hajlékony (6—6) félborda tartja, melyek (6a)-nál csuklósan össze' vannak kötve a félgyűrűk alsó részével, míg fölső végük (7)-nél a keret hosszcsövével párhuzamos közös (8a) rúdra (8—8) peczek révén a félgyűrűk fölső részén lévő kengyellel kapcsoltatnak (1., 2., 3., 4. ábra). A (8a) rúd a kis (9) hengerben van elhelyezve, a hol kiszélesedik és a (10) dugattyút képezi. A két (11) és (12) cső oldalt a (9) hengerrel áll összeköttetésben; a (11) csövön sűrített levegő vezethető be, mely a (10) dugattyúra hat, miáltal a (8a) rúd és ezzel együtt az előbb említett (8—8) peczkek is elmozdulnak. A másik (12) cső révén a (9) henger egy másik, nagyobb átmérőjű (13) csővel közlekedik, mely a (14) dugattyú hengerét képezi. A (13) cső alsó oldalán csuklósan össze van kötve egy a mellső j félgyűrű fölső végére erősített csapszög- I gel. A (8a) rudat a (8b) tartja meg nyugalmi helyzetében (mely a 4. ábrában van föltüntetve). A torpedó kilökésére szolgáló szerkezet a következő: A (3—3) félgyűrű külső része két füllel van ellátva, melyekben a (16) kilökő emeltyű (15) tengelye forog. Ez a rész bádogból és szögvasból készülhet vagy előnyösebben egy kónikus csőből áll, mely belül fával van kibélelve. A (16) kilökő emeltyű végén (16a) tuskó van elrendezve, melynek olyan az alakja, mint a torpedó fala a levegőtartály mellett oly czélból, hogy ott könnyen elhelyezhető legyen. A (15) tengelyre a (14) dugattyú végével csuklós összeköttetésben álló (17) kar van ékelve. Ez a szerkezet alkotja azt a készüléket, mellyel a torpedó oldalt kilöketik, ha tüzet vezényelnek. A torpedó fölszabadítására és elsütésére szolgáló szerkezet lényegileg a (18) keretből (5., 6. és 7. ábra) áll, mely a (18a) tengely körül foroghat és (1—l)-nél van a hüvely végén elhelyezve. A (18) keret a rajzban (5. ábra) föltüntetett, a 3-as számhoz hasonló alakkal bírhat oly czélból, hogy a torpedó faraahaj'ó mozgása közben akadályra ne találjon, mert a torpedó, mihelyt elhagyta hüvelyét, hullámos mozgást vesz föl. A (18) keretben a (19) vízszintes tengely körül a (20) armatúra forog, melyben a (21) rúd van elrendezve, melyet az erős (22) rúgó vissza felé igyekszik húzni. A (21) rúd a (20) armatúrába csavarolt (20a) hüvelyben van elhelyezve; ezen (20a) hüvely a (46) karimában végződik, mely a torpedó axiális csöves tengelyének végén van elrendezve. A (21) rúd kissé behatol ezen tengelybe. A (20) armatúra el van látva az alsó (23) meghosszabbítással, melynek végére a (24) emeltyű van csuklósan reáerősítve; ezen emeltyű ívalakú és középrésze egy bevágásba kapaszkodik, mely a (21) rúd (25) fejében van elrendezve. A (24) emeltyűnek föladata a rudat mellső, úgynevezett «zárt» helyzetébe visszavezetni; a rúd (25) fejében egy görgő van alkalmazva az emeltyű mozgásának megkönnyítése ezé Íjából. A mint láttuk, a (22) rúgó a rudat viszszafelé igyekszik húzni. A (24) emeltyű fölső végén füllel van ellátva, melybe egy retesz kapaszkodik; ez a retesz áll a (26) peczekből, mely azon hüvelyben csúszik, mely a (20) armatúra (28) fölső részén lévő (27) fejben van elrendezve. A (26) zárópeczek a (29) kikapcsoló emeltyű végére van csuklósan erősítve; a (29) emeltyű alsó vége a (31) gyűrűt befogó (30) villává szélesedik ki, míg a (31) gyűrű a (20) armatúrának (19) vízszintes tengelyén csúszik. A (29) emeltyű a kis (29d) vezető rúdra van csuklósan erősítve, mely utóbbi egy fix pont körül foroghat.