25794. lajstromszámú szabadalom • Tengeri akna
sos módon történik, a mennyiben először egy (3) töltényhüvelyt tolunk a (2) burkolat belsejében (60) kiugrások által rögzített (59) kamrába, ezután a gyújtót és végül a durranó kénesőből álló gyutacsot helyezzük el. Töltés után a burkolatot az (5) záródugó segélyével (3. ábra), az (59) kamrát pedig a (61) födél segélyével elzárjuk, mely utóbbinak egy furata van, hogy azon a gyújtást végző revolvergolyó áthatolhasson. A légzáró zárást gummitömítés biztosítja. A záródugó, melyet a hátultöltő lövegeknél alkalmazott, ismert szerkezetű csavar képez, belül a gyújtószerkezetet zárja magába, melyet két (11) és (12) gömbhéj között fogva tartott (7) fémgolyó képez, ez a fémgolyó egy ismert szerkezetű (8) revolver vagy más gyújtószerkezet elsütésére szolgál. A revolver vagy az ezt helyettesítő más szerkezet — miután a találmány tárgyát ez az ismert szerkezet nem képezi — bővebb leírása fölösleges. A két a (7) golyót fogvatartó (11 12) gömbhéj közül a (12) gömbhéj az (5) záródugóval szilárdan van összekötve, míg a (11) gömbhéj és a (8) revolver a (10) rúdra van szerelve, mely a záródugó közepéből áll ki és egy (54) toldattal van ellátva. Az egész gyújtószerkezetet egy kosáralakú (63) burkolat zárja magába, mely az (5) záródugón van megerősítve és (64) hasítékokkal van ellátva, mely utóbbiak az alsó (11) gömbhéj vezetésére szolgálnak, ezenkívül a (63) burkolatnak egy (65) nyílása is van, melyen a gyújtást végző (8) revolver csöve nyúlik ki. Az (5) záródugó közepén egy hajlékony (9) membrán (3. ábra) van elrendezve, mely befelé nyomatik, a mint az azt kívülről terhelő víznyomás a belül lévő sűrített levegő nyomásánál nagyobbá lesz. A (10) rúd a (9) membránnal van összekötve, ennek mozgásait követi, ép úgy, mint a (11) gömbhéj, iá (7) golyó, valamint a (8) revolver j(13) rúdja is. Míg az akna a tenger szine fölött van, a (9) membránt az akna belsejében uralkodó nyomás fölfelé nyomja és így a (10) rudat és az alsó (11) gömbhéjat, a (7) golyót és (8) revolvert is fölfelé nyomja, tehát a (7) golyót a (11 12) gömbhéjak között szorosan befogja, úgy hogy az a helyzetét a leghevesebb lökések hatása alatt sem változtathatja meg, tehát az akna biztosítva van (3. ábra). Mikor azonban a tengeri aknát egy bizonyos mélységig elsülyesztettük (7. ábra), a (9) membránra kívülről ható nyomás nagyobb fog lenni, mint a belső nyomás, a membrán és az evvel mereven összekötött részek, a (10) rúd, (11) gömbhéj és (13) rúd lefelé szorul, a (7) golyó szabaddá válik, tudniillik nincs többé a két (11) és (12) gömbhéj közé befogva. A 10. és 11. ábrán a golyó szabaddá válása után van ábrázolva, nevezetesen a 10. ábrán a golyó az alsó (11) gömbhéjban fekszik, a 11. ábrán pedig a lökés következtében eme gömbhéjból kiemelkedett és a (13) elsütő rudat meghúzta. A (7) golyót a (11) gömbhéjbői pusztán erős hullámcsapás ki nem emelheti, hanem az akkor is a 10. ábrán látható helyzetben marad, mikor az akna ily befolyásoknak van kitéve. Ha azonban az aknát heves lökés éri, pl. valamely hajó teste ütközik az aknába, a (7) golyó a 11. ábrán látható helyzetbe jut, az (56) rúgó ellenállását legyőzve, a (13) rudat fölhúzza, ez a (8) revolver billentyűjére hat, ezt elsüti és így a robbantó-töltetet fölrobbantja. Ez a folyamat ismétlődik minden az aknát érő lökésnél, tehát az akna akkor is biztosan fölrobban, ha az első, vagy több lökés a fölrobbanást elő nem idézte volna. Bizonyos esetekben az is czélszerű lehet, hogy az első töltényt a revolverből kihúzzuk, mert ekkor az akna nem az első, hanem csakis a későbbi lökések hatása alatt robban föl, mikor már nemcsak az ellenséges hajó orra, hanem annak teste van az akna fölött, mert ily esetben a hajó elroncsolása biztosabban fog végbe menni. Az akna fenekétől egy (15) láncz indul ki (1. ábra), mely a (18) horgony belsejében elrendezett és a (19) tengely körül forgatható (17) dobra föltekert (16) horgonykötéllel Van összekötve. A (18) horgonyt egy a (17)
