25794. lajstromszámú szabadalom • Tengeri akna

LE Tengeri akna. GIOVANNI ANSALDO & C° CZÉG GENUÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 3-ika. A találmány tárgya egy tengeri akna, mely a vízben úszó és a töltetet, a gyújtó-és biztosítóberendezést magába záró tartályból áll, mely utóbbi a horgonnyal ennek belsejében föltekerhető kötél útján akként van összekötve, hogy mikor az aknát a horgonnyal együtt vízbe eresztjük, a kettőt összekötő kötél a horgony belsejében lévő dobról mindaddig lefuthasson, míg a horgonnyal összekötött és ama mélységnek, melyben az akna elhelyezhető, megfelelően beállított mérő-ónnal terhelt zsinór a mérő-ónnak fenékbe ütközésénél a horgonykötél további letekerődzését meg nem akadályozza, tehát a vízben úszó aknatartályt a lesülyedő horgony a víz alá nem húzza és oly mélységben le nem horgonyozza, mely a mérő-ón zsinórja beállított hosszának felel meg. A csatolt rajzon egy ily akna, annak horgonya és függő-ónja látható, nevezetesen az 1. ábra a berendezés függélyes metszete ama helyzetben, melyet az közvetlenül a vízbe bocsátása előtt foglal el ; a 2. ábra az akna homloknézete; a 3. és 4. ábra nagyobb méretben a már a víz alatt lévő berendezés fölső és alsó részét (födelét és fenekét) ábrázolja; az 5. ábra nagyobb léptékben a horgonyt és a függő-ónt ama helyzetben ábrázolja, melyet azok közvetlenül a vízbe bocsátás után elfoglalnak, a 6. ábra az akna összes részének a vízbe bocsátás közben elfoglalt helyzetét ábrázolja, a 7. ábra ugyanezen részeket a lehorgonyzás után tünteti föl; a 8—11. ábra az akna egyes részeinek részletrajza, a 12. ábra pedig az akna egy más kiviteli alakjának sematikus nézete. Az (1) akna (1—4. ábra) egy a vízben úszó, a robbantótöltet, a gyújtó- és biztosítószerkezet fölvételére szolgáló (2) fémburkolatból áll, melynél a biztosítószerkezet kívülről lehet működtetni, hogy az akna kezelése veszélyes ne legyen. A különböző részek akként vannak elrendezve, hogy a súlypont helyzete következtében az egész akna hajlásszöge 30°-nál nagyobb ne lehessen, még akkor sem, ha az akna óránként 6 földrajzi mértföld sebességű áramlatban volna is elhelyezve. 30°-nál nagyobb hajlása az aknának csak akkor lehet és ennek következtében a gyújtás csak akkor mehet végbe, ha az aknára heves lökés hat, pl. abba egy hajó teste beleütközik. A töltés a hátultöltő lövegeknél szoká-